Vizsgálatot indít az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a Mátrai Erőmű körüli szennyezések ügyében – derül ki abból az írásbeli válaszból, amelyet Kozma Ákos ombudsman küldött Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek.
„Tekintettel arra, hogy a Mátrai Erőmű közelében tapasztalt környezetterhelés és annak egészségügyi vonzatait illetően a sajtóban megjelent hírek önmagukban is ellentmondásos információkat tartalmaznak, továbbá a hozzám intézett kérdése megválaszolásához elengedhetetlenül szükséges az ügy releváns vonatkozásainak objektív ismerete, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesemmel együttműködve, hatáskörünk és a tényállás tisztázása érdekében írásbeli megkereséssel éltünk az ügyben érintett hatósági szervek felé” – fogalmazott az ombudsman.
Szél Bernadett két hete fordult kérdéssel az alapvető jogok biztosához, azt szerette volna kideríteni, hogy az ügyben illetékes szervek – elsősorban a vízügyi és környezetvédelmi hatóságok – nem követtek-e el mulasztást az erőmű környékén kialakult szennyezés kivizsgálásakor, és ezzel nem veszélyeztették az állampolgárok testi és lelki egészséghez, illetve egészséges környezethez való jogát.
„Álláspontom szerint a nyilvánosságra került információk ellentmondásossága arra utal, hogy a katasztrófavédelem nem adott teljeskörű tájékoztatást sem a dolgozóknak, sem a környék lakosainak, az intézkedések lassúsága és késlekedése miatt pedig az érintettek komoly egészségi és környezeti kockázatnak lehettek kitéve. A vízügyi és környezetvédelmi hatóságok részéről semmilyen kommunikáció nem történt az ügyben, a november 22-én tartott közös sajtótájékoztatón pedig még azt sem tudták megmondani a vízügy munkatársai, hogy várhatóan mikor lesz eredménye a vízminőség-méréseknek” – írta akkor Szél.
Az Őzse-völgyi víztározó környékén megjelenő szennyezési jelek november közepén kerültek az országos sajtó homlokterébe. A víztározót két Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő vállalkozás, a Mátrai Erőmű, illetve a szomszédságában található, gabonafeldolgozással foglalkozó Viresol Kft. használja. A sorra megjelenő beszámolók és helyszíni riportok arról tudósítottak, hogy bűz terjeng a víztározó környéki településeken, illetve a Bene- és Nyiget-patakok szennyezéséről is lehetett olvasni.
Egy kiszivárgott belső levél tanúsága szerint a Mátrai Erőmű dolgozói rosszullétre panaszkodtak, sőt a zsebükben lévő pénzérmék elszíneződéséről is beszámoltak. A közeli település, Detk lakói is rosszullétről meséltek az Indexnek. A G7 beszélt az Erőmű fél tucat alkalmazottjával is, akik azt állították, hogy nyár eleje óta egyre intenzívebben lehet érezni a környéken a bűzt, az erőmű vezetése hónapok óta tud a víztározóba érkező szennyező anyagokról, és több dolgozót is tájékoztattak arról, hogy a gázok miatt tüdőgyulladást, tüdőödémát kaphatnak.
A Greenpeace is kiszállt a helyszínre, vizsgálatokat végzett a Bene- és Nyiget-patakoknál, majd megállapította, hogy
„az erőmű telephelyéről kifolyó patakban gyakorlatilag szennyvíz folyt: a vízminta szervesanyag-tartalma (KOI-ja) többszörösen meghaladta a vízfolyásokra megengedett határértékeket és jelentősebb szulfát és molibdén koncentrációt is mutatott.”
A hatóságok több alkalommal is tájékoztatták a nyilvánosságot arról, hogy folyamatosan mérik a szennyezést a víztározó környékén, ám a lakosság egészségére veszélyes határérték-átlépéseket nem tapasztaltak. Szél Bernadett szerint azonban gyanúsan homályosan fogalmaznak a két telephely dolgozóinak egészségét illetően.
A szennyezés forrását illetően a búzafeldogozó cég merül fel legtöbbször a sajtóban, de perdöntő bizonyítékok mindeddig nem láttak napvilágot. A szennyezés forrásának kiderítése amúgy is a hatóságok, nem pedig a sajtó feladata. A Viresol Kft. vehemensen elutasítja, hogy bármilyen rossz hírbe hozzák az ügyben. A november 26-i közleményében a társaság például azt írja,
„elutasít minden olyan magatartást, amely a Társaságot rossz színben tünteti fel, hitelét, hírnevét rontja, valótlan tényeket állít és/vagy híresztel a Társaságról, vagy annak tevékenységéről, illetve valós tényeket hamis színben tüntet fel. (…) Ezzel párhuzamosan a Viresol Kft. jogi lépéseket kezdeményez minden olyan személlyel szemben, aki a Társaságra vonatkozóan jogalap és bizonyíték nélkül terhelő állításokat fogalmazott meg, a Társaság tevékenységével kapcsolatban riadalmat kelt és/vagy rémhíreket terjeszt.”
A vállalat azt is bejelentette, hogy 35 sajtóorgánummal szemben kezd összesen 60 helyreigazítási eljárást.
Szél Bernadett mai Facebook-bejegyzésében azt írja:
„továbbra is rengeteg a kérdőjel: mióta tart a szennyezés, mikor észlelte azt az erőmű, miért nem szólt korábban a hatóságoknak, miért kellett elfajulnia a helyzetnek ahhoz, hogy a hányásra, erős fejfájásra, rosszullétre, véres székletre panaszkodó dolgozók bejelentésére végre kivonuljon a katasztrófavédelem?! Továbbra sem tudjuk, hogy érte-e a dolgozókat az egészségre veszélyes mennyiségű mérgező gáz, illetve megtett-e minden elvárható biztonsági intézkedést az erőmű a dolgozók védelmében. Nincs válasz arra sem, hogy a Viresol, Mészáros Lőrinc búzafeldolgozó üzeme felelős-e mindezért, és mit tesznek annak érdekében, hogy a hasonló eseteket megelőzzék. A környező patakokban okozott környezeti kárról is hallgatnak a hatóságok.”