Schmuck Erzsébet sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fenntartható fejlődés bizottsága elnökeként kezdeményezte, hogy a bizottság a héten kihelyezett ülést tartson Visontán vagy Detken, ahol a Greenpeace mérései szerint a Mátrai Erőmű telephelyéről kifolyó patakban és az azzal kapcsolatban álló vizekből gyakorlatilag szennyvíz folyt.
Mint az ismeretes, az erőmű körüli patakokban már nyáron tömeges halpusztulást okozott a szennyezés, majd novemberben a környéket kénes bűz lepte el, több dolgozó rosszul lett, nem sokkal később pedig a patakok vize szürkésre színeződött és habzott.
Az LMP politikusa több kérdésre is választ szeretne kapni az üggyel kapcsolatban:
- A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hol és milyen szennyezőanyagokat mért az erőmű területén és környékén?
- Hány dolgozónak volt egészségügyi panasza és mely cégek okozhatták a szennyezést?
- Hogyan végzi az engedélyezési és ellenőrzési feladatait az illetékes kormányhivatal?
- Miért nem kapott időben tájékoztatást az önkormányzat és a lakosság a szennyezésről?
Schmuck elmondta, a bizottság elnökeként nemcsak feladata, hanem kötelezettsége is, hogy tájékoztatást kérjen az illetékes szervezetektől – különösen a kormányhivataltól és a katasztrófavédelemtől, az egészségügyi intézményektől és a két érintett gyártól is.
A bizottság elnöke azért kezdeményezte, hogy kihelyezett ülés keretében tájékozódjanak a helyzetről, hogy a jövőben az ilyen esetek elkerülhetők legyenek.
„Bízunk benne, hogy a patakban és a tározóban mért szennyezés, amit a Mátrai Erőmű és a Viresol Kft. keményítőgyár együtt okozhatott, olyan ügy, amely a pártpolitikán felül áll, így a bizottság teljes létszámban részt fog venni az ülésen. Országgyűlési bizottságként kötelességünk a szükséges tájékoztatást megkérni, a helyszíni tapasztalatok függvényében megfelelő nyilvánossági formákat biztosítani, a hatóságok figyelmét felhívni az esetleges mulasztásokra, illetve későbbi intézkedések megtételére”
– mondta Scmuck. (Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy az üggyel kapcsolatas kormányzati megnyilvánulásokból kiindulva kérdéses, hányan jelennek majd meg a fideszes többségű bizottság kihelyezett ülésén).
Az LMP politikusa szerint a konkrét esettől függetlenül egyébként már be kellett volna zárnia a Mátrai Erőműnek, ami Magyarország legnagyobb szén-dioxid kibocsátója, bezárásával pedig felére csökkenhetne a hazai villamosenergia-termelés szén-dioxid-kibocsátása.
A szénerőművek jelentős környezetszennyezők: a bányászat, a szén égetése, a keletkező hamu elhelyezése mind problémát jelent – az egészségünkre nézve is. A bányák és az erőművek rengeteg egészségre ártalmas szennyező anyagot bocsátanak ki, amelyek sok esetben korai halálozáshoz vezető légúti, illetve szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoznak. Emellett ráadásul rengeteg vizet is felhasználnak ezek az erőművek.
Schmuck szerint az országgyűlésnek már rég le kellett volna folytatnia a klímavészhelyzet kihirdetésével kapcsolatos vitát. Ez azonban mind a mai napig nem történt meg, ezért az LMP kezdeményezi, hogy az Országgyűlésben vitanap keretében vitassák meg a klímavészhelyzet kihirdetésével kapcsolatos feladatokat.
Bezárható-e a nagyrészt magánkézben lévő Mátrai Erőmű?
A Mátrai Erőműnek az állami tulajdonban lévő MVM Zrt. is tulajdonosa 26,15%-ban, és szintén az MVM veszi át a villamos energiát az erőműtől. Az államnak, mint közvetett tulajdonosnak és mint üzleti partnernek tehát lehet hatása az erőműre, de önállóan nem dönthet az erőmű leállításáról.
Viszont a kormány nem tulajdonosi szerepkörben is hozhat egyes gazdasági szektorokat érintő döntéseket, így meghatározhat célszámokat a szénerőművek bezárásáról is. A válasz tehát igen. A Mátrai Erőmű bezárásáért a Greenpeace indított kampányt, amelyhez itt lehet csatlakozni.
Schmuck Erzsébet sajtótájékoztatója itt tekinthető meg:
