November 25-én, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján a családon belüli erőszak által megölt nők mellett sokan a szülészeti erőszak áldozataira is emlékeztek.
A szülészeti erőszak a strukturális, intézményi erőszak egy formája. Ide tartozik minden olyan beavatkozás és bánásmód, amit a nő engedélye nélkül, akarata vagy tudta ellenére végeznek rajta vagy újszülöttjén a szülészeti ellátás bármely szakaszában, a várandósgondozástól a gyermekágyig.
Mindez az emberi méltóság, a betegjogok, az önrendelkezési, kapcsolattartási jog hatalmi pozícióból való megsértésével jár.
Egységes szülészeti protokoll hiányában sok az egyenlőtlenség a magyar ellátásban, intézményeinket magas gátmetszési, magas császármetszési arányok és számtalan megszokásból, kényelemből, félelemből, forráshiányból, vagy a korszerű szakismeret hiányából eredő ártalmas rutinbeavatkozás jellemzi.
Nem ritka, hogy a nőkön vagy gyermekükön a tudtuk nélkül alkalmaznak beavatkozást, illetve a kórházban való tartózkodásuk idején megfélemlítést, verbális, illetve szülészeti erőszakot alkalmaznak velük szemben.
Magyarországon a Másállapotot a szülészeten! mozgalom hirdette meg a Rózsák forradalmát, aminek lényege, hogy a szülészeti erőszakot átélő nők a fájdalmukat jelképező rózsaszállal, üzenettel, történettel térnek vissza a trauma színhelyére.
A nőkkel szembeni megalázó, erőszakos bánásmód nem csak a magyar szülészetekre jellemző. A Rózsák forradalma Spanyolországból indult Jesusa Ricoy kezdeményezésére, eredetileg válaszként a spanyol szülész-nőgyógyászok szervezetének orvosi szaklapjában megjelent képregényekre, melyekben megalázó, sértő hangnemben beszéltek a páciensekről, az állapotukról és a szülésről. Később azonban a mozgalom szélesebb körre is kiterjedt, és minden évben a nők elleni erőszak világnapján, világszerte nők ezrei hívják fel a figyelmet az anyák, babák és családok százezreit érintő szülészeti erőszakra.
A COST – European Cooperation of Science and Technology (Európai együttműködés a tudományos és műszaki kutatások területén) Szülészeti Erőszak Munkacsoportja ma állásfoglalásával állt ki a Másállapotot a szülészetben! mozgalom mellett, melyben emlékeztetnek:
a méltatlan bánásmódról és szülészeti erőszakról szóló vita jelenlegi formájában az egészségügyi szakemberek és a nők közötti interakcióra korlátozódik, miközben nem fordít elegendő figyelmet a probléma rendszerszintű vonatkozásaira.
„A szülészeti erőszak olyan teljes körű vizsgálatára van szükség, amely kulturális és társadalmi szempontokat is figyelembe vesz. Olyan párbeszédre, amely a strukturális erőszak fogalmára épít, ahelyett, hogy kizárólag áldozatokról (nők) és elkövetőkről (egészségügyi dolgozók) szól.
Figyelembe kell vennünk a nők és férfiak közötti szocializációs folyamatokat, az erőviszonyokat, az egészségügyi képzésben és gyakorlatban rejtve megjelenő tananyagot, amelyben normaként jelenik meg a fegyelmezés és büntetés, illetve az ellátás érzelmi dimenziójának elhanyagolása”
– írják.
A szervezet szerint szülészeti ellátásra vonatkozó döntéshozatal minden mozzanatába be kell vonni női csoportokat és civil mozgalmakat, illetve meg kell határozni azokat a szervezeti, jogi, gazdasági vagy politikai akadályokat, amelyek visszatarthatják a nőket és az egészségügyi szakembereket attól, hogy a szülészeti erőszakról jelentést tegyenek.
A teljes szöveg itt tekinthető meg:
A Rózsák forradalma kapcsolódik a 16 Akciónap eseménysorozathoz, melyet 1991 óta világszerte november 25. (a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja) és december 10. (emberi jogok világnapja) között rendeznek meg civil szervezetek és magánszemélyek, hogy felkeltsék a nyilvánosság figyelmét, és tájékoztatást nyújtsanak a nők elleni erőszakról, kifejezzék szolidaritásukat az áldozatok iránt, és nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra a nők elleni erőszak minden formájának megszüntetése érdekében.
A szülészeteken elhelyezett rózsákat, illetve üzeneteket a Másállapotot a szülészetben! Facebook-oldalán lehet megnézni.
