A budakeszi Álomvölgy megóvásáért tüntettek helyi lakosok és civilek szombaton, miután az utóbbi hetekben a területen a természetvédelmi védettség és az ott érvényben lévő változtatási tilalom ellenére hetek óta munkagépek dolgoznak. Az eseményről a tüntetésen részt vevő Szél Bernadett független országgyűlési képviselő saját Facebook-oldalán közvetített élőben.
A jövőbeli beruházások ellen a tüntetők a demonstráció végén lakatokat helyeztek el ( azt szimbolizálva, hogy hogy a terület maradjon lakatlan, és hogy lelakatolják jelképesen a munkagépek előtt.) Egyúttal felhívták a figyelmet a terület megvédéséért indított petícióra is. A tüntetők egy hatalmas „élőlakatot” is megformáztak, amelyről látványos felülnézeti kép készült egy darus kosárból.
A demonstráción beszédet mondott Gábor Emese civil képzőművész, budakeszi örökségvédő, aki a területen található kaptárkövek jelentőségéről beszélt. Kiemelte: külföldön a kaptárkövek – amelyek az Álomvölgy egyik különlegességének is számítanak – a világörökség részét képezik, miközben itthon sok lőtéri használat áldozatává vált.
Győri Ottília, Budakeszi polgármestere az önkormányzat szemszögéből ismertette az Álomvölgy helyzetét. Felidézte: a város polgárai polgárok 2001-ben helyi népszavazással mondtak nemet az álomvölgyi lakópark építésére. 2005-ben a budakeszi önkormányzat szerinte érthetően és szigorúan szabályozta, hogy milyen tevékenységek engedélyezettek a területen. 2009-ben a terület Natura 2000-es minősítést kapott, 2015-ben az önkormányzat megszüntette a rekreációs és sportlétesítmények létesítésének lehetőségét. Azzal pedig nyomatékosították a korábbi döntéseket, hogy 2020. május 9-éig változtatási tilalmat rendeltek el a területre. Az építései munkálatok azonban mindezek ellenére jelenleg is zajlanak a völgyben. Győri Ottília arról biztosította a megjelenteket, hogy önkormányzat minden erejével azon lesz, hogy „ez a kis helyi csoda” ne sérüljön tovább.
Szél Bernadett páratlan természeti, kulturális és spirituális örökségnek nevezte az Álomvölgyet, amelyet szentségtörés lenne lerombolni. A jog eszközével szemben szerinte sokkal többet jelent az a példátlan összefogás, amely a terület védelmében létrejött helyiek és civilek segítségével. Erőt ad azoknak az embereknek, akik tudják, hogy most, a klímaváltozás korában minden talpalatnyi zöld földért meg kell küzdeni -tette hozzá. „Az egyik oldalon ott van a pénz, a hatalom és az ebből fakadó rombolás, a másik oldalon pedig azok, akiknek fontos az Álomvölgy” -mondta.
„Nem lehet lakóparki térkő a sárgálló tavaszi héricsek, piros kökörcsinek vagy fehér árvalányhaj helyén. Nem vehetik el mindezt tőlünk ezek a vadkeleti farmerek!”
– utalt Szél a tulajdonosokra, akik szerinte fittyet hánynak a klímaválságra, a Natura 2000-es minősítésre és a közös értékeinkre.
Szigeti Balázs, az Álomvölgy Őrzői Civil Összefogás képviselője szerint az Álomvölgy ügye „nem lejátszott” még, és szerinte senkinek sem szabad azt éreznie, hogy nincsen remény.
Hogy pontosan mi épül az Álomvölgyben jelenleg, az nem teljesen világos a területért aggódók számára. Az Átlátszó megkérdezte a magánkézben lévő terület tulajdonosát, A Renault Baumgartner Kft-t is tulajdonló Baumgartnert; a cég szerint csak kutat fúrnak, erre pedig azért van szükség, mert „mikrofarmokat” szeretnének létrehozni az Álomvölgyben, de azt elismerték, hogy a 2020-ig tartó változtatási tilalom lejártával szeretnének „rendes” építési engedélyt is kérni.
Az Álomvölgyet védő Álomvölgy Őrzői nevű helyi civil csoport hétfői sajtóközleményében viszont úgy fogalmaz, hogy a
„helyi szabályozások kijátszásával, valamint a hazai természetvédelmi jogszabályok és az uniós irányelv tiltása ellenére – mezőgazdasági tevékenységhez kötődő, >>juhászlakásoknak<< nevezett – luxus lakások építésének előkészületeit kezdték meg”
a területen.
Az Álomvölgy 2009-ben kapott ún. Natura 2000 minősítést. Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 területek egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.
Az Átlátszó pénteken arról is beszámolt az illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park jegyzőkönyve alapján, illetve saját drónfelvétele segítségével, hogy az elmúlt időszakban a védett területen elektromos- és vízvezetékeket is lefektettek, és ezekhez árkokat ástak, fakivágásra és cserjeirtásra is sor került. A nemzeti park szerint „ezek a bolygatások védett fajok élőhelyét is érintették”. Mindez annak ellenére történt, hogy az Álomvölgyben a jelenlegi építési szabályzat alapján csak mezőgazdasági célú ingatlanok felépítésére lehet engedélyt adni, azt is csak akkor, ha az nem károsítja a Natura 2000 kijelölés alapjául szolgáló fajokat és élőhelytípusokat.
