Egész éjszaka vitázott az Országgyűlés az ellenzék által csak „szájzárként” emlegetett kormánypárti törvénymódosítási javaslatról, amely jelentősen korlátozná az országgyűlési képviselők mozgásterét a T. Házban. Az ellenzéki képviselők akcióit durvábban szankcionálni akaró javaslat növeli azokat a büntetéseket, amelyek kiszabhatók egy-egy képviselőre, és lehetővé tennék, hogy Kövér László házelnök saját jogkörben hosszú hónapokra kitiltson képviselőket az ülésteremből.

A vita szerdán kezdődött, a délelőtt folyamán a vezérszónokok felszólalásai hangzottak el, majd a parlament más napirendi pontokra tért át.

A vita folytatását este 11-kor kezdték meg, az ellenzéki képviselők pedig egész éjszaka helyt álltak, folyamatos felszólalásokkal egészen mar reggelig húzták a vitát.

A vitát sikerült annyira elhúzni, hogy a csütörtök reggel 9-re időzített ülésnap sem tudott a tervezett napirend szerint elkezdődni, az Országgyűlésben még ezekben a percekben is a tegnap este kezdődött vita folytatása zajlik. Ezt élőben közvetítjuk:

Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője a Mércének elmondta: kifejezetten az obstrukció volt az ellenzéki képviselők célja a vita elhúzásával. Azért ezt a formát választották, mert míg a rabszolgatörvénynél az emberek mindennapi életét befolyásoló döntés született, ezért ott látványos akcióra volt szükség. Most a képviselői jogkörök csorbításáról van szó, ez pedig ezt a formát kívánta meg, emellett bőven volt annyi mondanivalójuk, hogy tartson ennyi ideig a vita.

Kunhalmi szerint a „szokottnál több”, 8-9 fideszes is végigülte az egész éjszakás ülést. Ez – mármint a kevés kormánypárti képviselő ténye – szerinte felveti annak a kérdését is, hogy vajon ki is tiszteli valóban a ház méltóságát.

A reggel folyamán Kunhalmi és párttársa, Kórozs Lajos a Facebookon élő videóban jelentkeztek be a parlament folyosóiról, és elmesélték, miért is választották az éjszakázást. A képviselők szerint a Fidesz fél az igazságtól, ezért akarja korlátozni a képviselők jogköreit.

Egy hete robbant a hír, hogy a Fidesz újra szigorítaná a házszabályt, hogy elejét vegye az általa „rendbontásnak” ítélt ellenzéki akciókat. Az utóbbi időszakban az ellenzéki képviselők többször is éltek ezzel a nem-konvencionális eszközzel, hogy útját állják a kétharmados úthengernek. Tavaly decemberben, a rabszolgatörvény elfogadásakor lezárták az ülésterem elnöki pulpitusát, pár hete pedig Hadházy Ákos táblákkal zavarta meg Orbán Viktor beszédét.

A fideszes javaslat megnöveli a kiszabható tiszteletdíj-megvonás mértékét, illetve azt az időszakot, amelyre Kövér László kitilthatja az ülésteremből a „rendbontó” képviselőket. Sőt, hogy a decemberi MTVA-s akcióknak elejét vegye, a kormánytöbbség korlátozná a képviselők közintézményekbe való belépési jogát. A tervezet tartalmáról itt írtunk bővebben.

Az ellenzék tegnap közös sajtótájékoztatót tartott a szájzár-törvényről. Ezen Tóth Bertalan, az MSZP elnöke elmondta: a módosítás nem szól másról, mint a Fidesz bosszújáról, ugyanis így akarnak revansot venni, amiért pontosan egy éve – kilépve komfortzónájukból – az ellenzék olyan akciót indított, amellyel meg akarták akadályozni a rabszolgatörvény megszavazását.

Elmondta, ha törvénybe is foglalják a javaslatot, 2022-ben vissza fogják vonni, amennyiben az ellenzék többségbe kerül az országgyűlésben.

Arató Gergely (DK) hozzátette, ez a választókkal szemben is büntetés az önkormányzati választások eredményei után.

„Az országgyűlés méltóságát az ellenzék képviseli, nem az a miniszterelnök, aki azt válaszolja egy kérdésre, hogy „Boldog karácsonyt!”. Az a Fidesz veszi el az országgyűlés méltóságát, amelyik 37 törvényjavaslatot akar áterőlteteni egy héten belül” – mondta Arató.

A törvény értelmében a képviselőknek innentől kezdve be kellene jelenteniük azt is, ha közintézményekben szeretnének ellenőrzést tenni. Csárdi Antal úgy nyilatkozott, szerinte ez olyan, mintha a NAV-nak előre be kellene jelentkeznie a vállalkozóhoz, hogy ellenőrzni szeretné a működését.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője szerint szándékosan időzítették úgy, hogy éjszakára essen a törvényjavaslat vitája, ami alkotmányos aggályokat vet fel, így amennyiben megszavazzák, az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi bírósághoz fognak fordulni.