Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

7 év alatt 450%-kal növekedett a sport állami támogatása – az egészségügyé csak 39%-kal

2011 és 2018 között a sportra fordított állami kiadások mértéke a TAO-val együtt 450 százalékkal nőtt. Az egészségügyi kiadások mértéke csupán 39 százalékkal, míg az oktatásra fordított összeg csak 30 százalékkal emelkedett

– derül ki az mfor.hu összesítéséből.

A gazdasági hírportál az elmúlt hét év költségvetéseinek zárszámadásait nézte át, ebből pedig kiderült, hogy még ha a vizsgált időszak alatt regisztrált infláció mértékét és a például az oktatás területén jelentős átrendeződés miatt átcsoportosított forrásokat is figyelembe vesszük, akkor is kijelenthető, hogy a kormány nagyságrendekkel többet költött 2011 óta a sportra, mint az oktatásra és az egészségügyre. És bár az mfor.hu cikke kiemeli, hogy a sportban tapasztalható jelentős növekedés részben annak köszönhető, hogy 2011 előtt nagyon szűkös keretekből kellett az ágazatnak gazdálkodnia, a támogatás ilyen szintű megugrása mégis szembetűnő.

De nézzük a konkrét adatokat!

2018-ban a TAO-val együtt 455 milliárd forint jutott a sportra, míg az iskolai előkészítésre és alapfokú oktatásra 252,7 milliárd, a középfokú oktatásra pedig 261,3 milliárd. A háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatra 152 milliárdot költött a kormány, a rendelői, orvosi és fogorvosi ellátásra 83,5 milliárdot.

Ez utóbbi 39 százalékkal kevesebb, mint amennyi a 2011-es költségvetésből ugyanerre a területre jutott.

A cikk elején említett 450 százalékos növekedés valamivel alacsonyabb, ha reálértéken, azaz az infláció mértékét figyelembe véve számítjuk a költségvetési kiadások változását 2011 és 2018 között. Így számítva a sportra költött kiadások növekedése a TAO-támogatásokkal együtt nagyjából 300 százalékos, az oktatásra fordított kiadásoké pedig 28 százalékos.

Reálértékén számítva az egészségügy az a terület, ami az mfor összesítése alapján az elmúlt évek egyértelmű vesztese, ugyanis

tavaly csupán 18 százalékkal több támogatásban részesült, mint 2011-ben.

És bár a kormány álláspontja szerint „minden sportra költött forint kétszer annyi megtakarítást eredményez az egészségügyben”, ennek a meggyőződésnek ellentmond az a tény, hogy az állami támogatások jelentős százaléka az élsport fejlesztésére megy el, és nem az átlagos állampolgárok sportolási lehetőségeit gazdagítja – ami aztán ténylegesen visszahathatna a lakosság egészségügyi állapotára.

A forráshiány és az ebből fakadó problémák az egészségügy és az oktatás terén ismertek. A Magyar Orvosi Kamara tavasz óta folytat a kormánnyal bértárgyalásokat, amik ezidáig eredménytelennek tűnnek, mindenesetre a szervezet követelései közt szerepel, hogy 2022. január elsejétől minden közfinanszírozott ellátásban dolgozót illessen meg a 900 ezer forintos kezdő szakorvosi minimális alapbér. A Pedagógusok Szakszervezete pedig tüntetést és sztrájkot helyezett kilátásba, amennyiben a kormány nem teljesíti a tanárok követeléseit november 22-ig, többek közt azt, hogy a nemzetközi összehasonlításban megalázóan alacsony bérüket azonnali hatállyal emeljék meg.

(mfor.hu)

Címlapkép: Tüntetés az oktatás szabadságáért, 2018. november 24. (Fotó: Markoszov Szergej / Mérce)
Olvass tovább!