Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A vasárnapi boltzár se a levegő minőségén, se a dolgozók helyzetén nem javítana érdemben

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete levélben kérte Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét, hogy szólítsa fel a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek üzemeltetőit, hogy 2020-tól önkéntes alapon zárják be üzleteiket vasárnaponként délután két órától – írja a Magyar Nemzet.

Ahogy azt a lap is említi, ennek kikényszerítésére a főpolgármesternek nincs jogköre, mindössze javaslatot tehet.

Bubenkó Csaba, a szervezet elnöke a lapnak elmondta, véleménye szerint

„Ez az elképzelés illeszkedhet a főpolgármester úr által meghirdetett fővárosi programhoz, amely a közszféra cégeinél megtiltaná a dolgozók túlóráztatással történő kizsigerelését. Emellett ez a lépés megfelelne a meghirdetett klímavészhelyzeti állapot érdekében tett törekvéseinek is, amihez konkrét megoldást kínálunk a mindennapi életben szinte mindenki által igénybe vett kereskedelem területén”.

A szakszervezet kitér a túlórákra is, melyekből tekintve hogy a kiskereskedelemben a munkaerőhiány miatt rendszerint igen sokat kell teljesíteniük az ágazatban dolgozóknak – utalva rá, hogy a főpolgármester megtiltotta a fővárosi cégeknek a rabszolgatörvény alkalmazását.

Azonban a vasárnapi boltzár, mint az a korábbi tapasztalatokból kiderült, önmagában nem megoldás.

Ugyanis az üzletek a kieső vasárnapokat hosszabb nyitvatartással kompenzálták, ahogy a túlórák száma sem csökkent, sőt, a boltzár idején a munkások többet kellett, hogy dolgozzanak – és nem mellesleg a vasárnapra időzített szupermarketes vásárlások is csak a hét más napjaira tevődtek át, vagyis a boltzár nem terelte a vásárlókat a kisboltok felé.

A fogyasztás pedig alapvetően nem attól függ, hogy mikor van nyitva a bolt, hanem hogy mekkora a társadalom vásárlóereje és milyen egyéb szabályozások vonatkoznak a kereskedelemre és a forgalmazott termékekre.

Vagyis amennyiben a dolgozók tehermentesítése a cél, azt nem azzal lehet elérni a tőkés berendezkedésben, hogy vasárnap (vagy vasárnap délután) bezáratjuk a boltokat, hanem olyan szabályozással, melynek fényében a szupermarketek nyitvatartási idejét korlátozzák a döntéshozók, például napi 8 vagy 12 órára.

Ezt még inkább szolgálná egy olyan munka törvénykönyve, mely sokkal szigorúbban korlátozza a túlórák számát – optimális esetben egyáltalán nem, vagy csak nagyon indokolt esetben.

Ezzel szemben a rabszolgatörvény jegyében a munkáltató gyakorlatilag kénye-kedve szerint túlóráztathatja a dolgozókat, akiket nem is kell rögtön kifizetnie, így rájuk terhelheti a gazdaság ciklikus változásait is.

A javaslat klímára és a főváros levegőjére gyakorolt számottevő pozitív hatása szintén kérdéses.

Azt a KDFSZ leveléből is kitűnik, hogy elsősorban nem a klímavédelmet szolgálná az intézkedés. A kereskedelmi tevékenység ily csekély mértékű korlátozása ugyanis más intézkedések, mint például a nagy távolságokból származó áruk forgalmának korlátozása vagy tiltása nélkül nem járna érezhető változással az üvegházhatású gázok kibocsátása terén.

Azonban a városi levegő minőségét nagyban befolyásoló károsanyagok, így a nitrogén-oxid és szálló por kibocsátása is elhanyagolható a kereskedelmi szektorban a KSH vonatkozó táblázatai szerint, más gazdasági tevékenységekhez képest.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lehetne ezen hatások ellen küzdeni, amennyiben a nagy üzleteket télen például rövidebb ideig kellene fűteni vasárnaponként, amivel energiát lehetne megtakarítani. De a városi levegő minőségére számottevőbb hatása lenne annak, ha mondjuk azt követelné a szakszervezet, hogy egy bizonyos határon – például a Hungária körúton – belül a boltok ellátását kötelező legyen diesel helyett villamos meghajtású járművekkel biztosítani (ami persze nem jelenti azt, hogy az elektromos áram megtermelése nem jár máshol károsanyag-kibocsátással).

Alapvetően viszont az lenne előremutató megoldás, ha az emberek kevesebbet fogyasztanának, kevesebb lenne a kereskedelemben kapható termékeken a műanyag csomagolás, és magát az eladott árut környezetbarát módon, a felhasználás helyének közelében állítanák elő.

Ezen szabályozások meghozása azonban továbbra is kormányzati, nem főpolgármesteri hatáskör, és a tőkés rendszer működési logikájával nehezen összeegyeztethető, hisz a fent említett szabályozások bevezetése igen negatívan befolyásolná számtalan, nagy lobbierejű gazdasági szereplő működésének rentábilitását.

Ettől függetlenül a főpolgármester javasolhatna ilyeneket a szupermarketek üzemeltetőinek. A KDFSZ pedig javasolhatna olyan dolgokat, melyek valóban érdemben befolyásolják a munkások jólétét.

Olvass tovább!