Nemrég jelent meg az OECD friss jelenése, amely többek közt a magában foglalt 36 tagország egészségügyi rendszerének minőségét és hozzáférhetőségét is felméri minden második évben.
Amikor az OECD azt vizsgálta, az egyes országokban a lakosság mekkora hányadát fedi le az egészségügyi rendszer (vagyis a lakosság hány százaléka fér hozzá az alapvető orvosi ellátásokhoz), azt állapította meg, hogy bár a 2017-es adatokhoz képest javult a helyzet, ugyanis a tagállamok nagy részében majdnem teljes vagy teljes a lefedettség, azért vannak országok, ahol van még mit behozni. A 36-ból összesen hét olyan ország van, ahol az egészségügyi rendszer lefedettsége 95 százalék alatti – köztük Magyarországon is.
A régióban Lengyelországban a lakosság 92,6 százaléka, Szlovákiában a 94,6 százaléka, Ausztriában 99,9 százaléka, Szlovéniában és Csehországban pedig a 100 százaléka fér hozzá egészségügyi ellátáshoz.
Idehaza ez az arány 94 százalék, vagyis a lakosság 6 százaléka, többszázezer ember nem fér hozzá az alapvető egészségügyi ellátáshoz.
Ebben szerepet játszhat az is, hogy – mint arról mi is többször írtunk – Magyarországon vészesen fogynak a háziorvosok, miközben egyre több a tartósan betöltetlen praxisok száma.
A Hintalovon Alapítvány 2018-as gyermekjogi jelentéséből kiderült, óriási területi egyenlőtlenségek jellemzik a gyermekorvosi ellátást is, amihez 60 ezer gyermek egyáltalán nem fér hozzá Magyarországon.
Emellett az is elszomorító tény, hogy kb. minden hatodik intenzív egészségügyi ellátást kapó újszülött és koraszülött részesül korai fejlesztésben, hiába támasztják alá kutatások a minél korábbi beavatkozás fontosságát. A jelentés arra is rávilágított, a gyermek- és ifjúságpszichiátria területét is rendkívül nagy területi egyenlőtlenségek jellemzik.
Országosan 18 olyan település van, ahol 15 éve, vagyis 2004 májusa óta nem sikerült betölteni a háziorvosi állást, ebből 8 település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. 43 körzetben 10, 127-ben pedig 5 éve üres a háziorvosi rendelő.
A probléma pedig egyre kevésbé lehet elszigetelt a jövőben, ugyanis a praktizáló háziorvosok 11 százaléka elmúlt 60 éves, 11 százalékuk pedig már 70 felett jár, ilyen alacsony kicserélődési ráta mellett 2020-ra egymillió ember maradhat háziorvos nélkül Magyarországon.
(Mérce/Pénzcentrum)