A Magyar Bírói egyesület tegnapi közleményében fejezte ki dr. Vasvári Csaba ellen indított fegyelmi eljárással szembeni aggályait:

„A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) megdöbbenéssel értesült arról, hogy dr. Tatár Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék megbízott elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezett dr. Vasvári Csaba bíró ellen egy egyedi ügyben hozott végzése miatt, melyben az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett.”

Az Egyesület felhívja a figyelmet arra, hogy ellentétes az Alaptörvényben és az Európai Unió alapokmányaiban lefektetett jogállamisági kritériumokkal az, hogy egy bíró ellen egy konkrét ügyben hozott döntése miatt igazgatási vezetője részéről retorzió érjen. Ez a bírói függetlenséget is súlyosan veszélyezteti.

Hangsúlyozza a MABIE azt is, hogy a fegyelmi eljárás kezdeményezésének ténye – az eljárás végkimenetelétől függetlenül – önmagában is veszélyezteti a bírói függetlenséget. Ezzel ugyanis valamennyi bírónak azt üzeni, hogy egyedi ügyben hozott döntéseinek – azok jogszerűségétől függetlenül – fegyelmi eljárás lehet a következménye.

Határozott álláspontjuk az is, hogy az ilyen bírósági vezetői magatartás a bíróságok és a bírák függetlenségébe vetett közbizalmat alapjaiban ingatja meg, mely megengedhetetlen és nem maradhat következmény nélkül!

Dr. Vasvári Csabával szemben azután kezdeményeztek eljárást, hogy júniusban egy külföldi állampolgárral szembeni ügy kapcsán előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az Európai Unió bíróságához. A tárgyalt esetben egy svéd férfival szemben indult eljárás lőszertartási ügy miatt, a tárgyalás során a vádlott védőügyvédje kezdeményezte az előzetes döntéshozatali eljárást.

Dr. Vasvári Csaba három kérdésben fordult a luxemburgi székhelyű EU bírósághoz:

•  az első kifejezetten a svéd állampolgár eljárásához kapcsolódik, az őt védő szerint az anyanyelvhasználati joga nem volt teljeskörűen biztosított
• a második pont már a rendszerszintű problémára világít rá: összefér-e az EU-s joggal az, hogy Handó a pályázati eljárás kikerülésével tölt be vezető bírói helyeket, ráadásul ideiglenes megbízással,
• valamint, hogy összhangban van-e a bírói függetlenséggel az, hogy a bírók kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanannyi ideje dolgozó ügyészek.

Polt Péter azonban nem szerette volna, ha az ügy eljut az Európai Bírósághoz, ezért jogorvoslati indítvánnyal fordult Kúriához. Indoklásában a beadott kérelmet jogszerűtlennek nevezte, mivel szerinte az ilyen típusú kérelmet két esetben lehet beadni: ha uniós jogot kell értelmezni, vagy ha magyar jog nem felel meg az uniós jogszabályoknak. Az Ügyészség szerint a két, Handó Tündét is érintő probléma egyik feltételnek sem felel meg, a tolmácsolással kapcsolatban pedig nem merült fel probléma a büntetőeljárás során.

Az azóta alkotmánybíróvá avanzsált Handó Tündét sok kritika érte az Országos Bírói Hivatal élén. Több olyan bírónak sem ítélte oda a megpályázott pozíciókat, akik a szakmai kifejezett támogatását élvezték, és több esetben a kérdéses poszt inkább be sem lett töltve, azzal az indokkal, hogy indokolatlanná vált az álláshely betöltése.

Tatár Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék megbízott elnöke azután kezdeményezett fegyelmi eljárást Vasvári Csabával szemben, hogy a Kúria mindenben alaposnak találta, ezért elfogadta a legfőbb ügyész jogorvoslati indítványát.

A Kúria ügyben hozott döntéséből lényegében így az következik, hogy a bírók jobban teszik, ha nem fordulnak a luxemburgi bírósághoz, különösen a Magyar Igazságszolgáltatás függetlenségét megkérdőjelező ügyekben.

(Index)