A júliusban hatalomra került új jobboldali görög kormány péntek reggel megszavazta az ország menekülttörvényének szigorítását, adta hírül az MTI. A módosítás értelmében ezentúl könnyebb lesz az elutasított menedékkérőket kitoloncolni az országból, és a menekültügyi kérelmek elbírálásának a folyamata is egyszerűsödik. A döntés a görögországi menekülttáborokban kialakult embertelen körülmények súlyosbodása nyomán született.

Szeptember végén halálos tűz ütött ki Görögország egyik túlzsúfolt menekülttáborában Leszbosz szigetén. A tűzben egy nő elvesztette életét és 17-en megsérültek. A leszboszi Moria táborban nagyjából 12 ezer menedékkérő tartózkodott, miközben a tábor befogadóképessége maximum 3000 fő. A menekültek többsége Afganisztánból érkezett a görög szigetre.

Azonban nemcsak a leszboszi táborban súlyos a helyzet: Görögország hat menekülttáboraiban összesen mintegy 35 ezer ember él jelenleg, ami hatszorosa annak, amennyit el tudnának látni. A moriai tűz után egy másik táborban, Kacikaszban a lakók elbarikádozták a bejáratot, hogy megakadályozzák, hogy új menedékkérőket helyezzenek el az eleve túlzsúfolt táborban. A tiltakozó menekültekkel szemben könnygázt vetettek be a rohamrendőrök.

Ezeket az eseteket követően a görög kormány bejelentette, hogy 10 ezer menedékkérőt vissza tervez toloncolni Törökországba.

Ez a szám különösen ahhoz képest jelentős, hogy az előző kormány mindössze 1805 embert küldött vissza Törökországba 4,5 év alatt. Ehhez képest csak szeptemberben több mint 10 ezer ember, többnyire afgánok és szírek hajóztak át az Égei-tengeren Törökországból Görögországba. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint ez 3 éve a legmagasabb szám egy hónapban.

Korábban Németország is arra szólította fel Görögországot, hogy kapcsolja magasabb fokozatra a kitoloncolásokat, mindeközben pedig Erdoğan azzal fenyegetőzik, hogy megnyitja Törökország határait a jelenleg ott tartózkodó 3,6 millió menekült előtt, ha az EU beavatkozik a kurd autonóm területek török lerohanásába.

Az EU a 2015-ös menekültválság óta következetesen azt a módszert választotta, hogy anyagi támogatást nyújtott Európán kívüli, többnyire afrikai országoknak azért, hogy ne engedjék át határaikon az Európába igyekvő menekülteket. Ennek a célnak az elérése érdekében az Unió nem volt válogatós szövetségeseinek kijelölésében – elég csak Erdoğanra gondolni. (Júliusban részletes cikkben foglalkoztunk Európa morálisan megkérdőjelezhető menekültpolitikájával.)

Az EU és Törökország 2016-ban kötött megállapodásának a célja az volt, hogy a menekültek többsége Törökországban maradjon, amiért cserébe az EU anyagi támogatást biztosított. Ez az összeg (6 milliárd euró) azonban elenyésző ahhoz képest, amit Törökország a menedékkérőkre költ (közel 40 milliárd euró).

Az EU tehát, különösen azt figyelembe véve, hogy egyáltalán nem készült fel a menekültválság egy újabb hullámának kezelésére, erősen zsarolható pozícióba került Erdoğannal szemben.

2019-ben eddig csak a Földközi-tengeren keresztül 95 ezer menedékkérő érkezett Európába, többségük Görögországba, Spanyolországba, Olaszországba, Máltára és Ciprusra érkezett. A szíriai háború következtében menekültté válók többsége – több mint 5,5 millió ember – a Szíriával szomszédos országokban tartózkodnak, Törökországon kívül Libanonban, Jordániában, Irakban és Egyiptomban.

A menekültek száma, bár jelenleg messze van a 2015-östől, előreláthatólag csak nőni fog. A sokmillió szíriai menekült mellé társulnak majd a klímamenekültek is  – a menekültválságnak nincs vége. A helyzetet pedig biztosan nem a görög menekülttörvény szigorítása fogja megoldani, vagy az, hogy az EU lefizet afrikai országokat.