Azután sem csökkent a teljes országot megállító tüntetéssorozat ereje Libanonban, hogy a miniszterelnök, Szaad Hariri részletes szociális reformprogrammal próbálta csillapítani a napokban a kedélyeket.
A Hariri-kormány a széleskörű blokádra és felháborodásokra reagálva visszavonta 2020-as költségvetésének megszorító adóit és intézkedéseit, és sokkal több szociális kiadást és a politikusok, miniszterek fizetésének csökkentését irányozta elő, mindezt pedig „reformcsomagnak” nevezve tárta hétfő reggel az ország közvéleménye elé.
Ez azonban minden jel szerint egyáltalán nem volt elég a kedélyek lecsillapításához. Múlt héten ugyanis a számos kulturális-vallási törésvonal mentén megosztott, sőt, több mint 2 millió szíriai menekültet is befogadó kis, közel-keleti államban 15 éve nem látott nagyságú, egységes tüntetéshullám tört ki a megszorító Hariri-csomag ellen.
Több százezren vonultak utcára ma hatodik alkalommal is, miután a megszorító csomag részeként – kicsit a 2014-es magyar „netadó”-tervekhez hasonlóan – a kormány azon terve is kiszivárgott, hogy a WhatsApp telefonos csevegőprogram hanghívásait is megadóztatnák, mivel a kormány múlt heti terve szerint „nem fair”, hogy a hagyományos telefonhívásokkal szemben ez nem kerül semmibe jelenleg.
Ez volt az a szikra amely az évtizedek óta nélkülöző libanoni népet végül felgyújtotta, és nemcsak Bejrút, de a teljes, egyébként különböző politikai erők által megosztott országban utcai blokádokat eredményezett, pár nap után pedig már az irodák, iskolák is bezártak, az ország pedig most egy az egyben leállt.
Just got to #Beirut‘s Martyrs Square for Day 6 of #LebanonProtests. If Hizbullah thought their scooter gang yesterday would scare everyone off today.. the video speaks for itself #لبنان_ينتفض #Lebanon pic.twitter.com/ehG90cdj1v
— Alex Rowell (@alexjrowell) October 22, 2019
A demonstrációk Bejrútban több tízezres létszámmal mindennap elindulnak, a mai is a Mártírok terén gyülekezett össze, hogy Haririék és a teljes, szerintük korrupt politikai elit azonnali távozását követelje.
„Most először valódi egységet látok a nép körében”
-nyilatkozta a BBC helyszíni tudósításában az egyik tüntető, a 29 éves Christian Manachi, aki azt is hozzátette, már rég nem a „WhatsApp-adó”, vagy a megszorítások, de az eddig az embereket leláncoló politikai rezsim ellen folynak tovább a tiltakozások:
„Az emberek rájöttek arra, hogy egy mélyszegénységben élő keresztény egyáltalán semmiben sem különbözik egy mélyszegénységben élő szunnita vagy siíta muszlimtól.”
A tiltakozások mindeddig békésen folytak, bár a Hariri-kormány támogató egyes aktivisták a napokban már erőszakkal fenyegetőztek, erre válaszul a libanoni hadsereg közölte, hogy a tüntetők gyülekezési jogának zavartalanságát „minden eszközzel készek biztosítani” az országban, tehát megvédik a tiltakozókat az esetleges provokációktól.
Annak ellenére, hogy már közel egy hete folynak a tömegjelenetek Bejrút utcáin, az emberek lelkesedése nem lankad, sőt, immár a főváros népesebb külvárosaiban is elképesztő tömeg hömpölygött a demonstráción.
This is a protest in Jal El Dib, an area on the outskirts of Beirut #Lebanon #LebanonProtests . pic.twitter.com/pXWjiMFiMh
— Dalal Mawadدلال معوض (@dalalmawad) October 22, 2019
Az egyre növekvő társadalmi feszültség és a területükön is növekvő tüntetések nagy nyomás alá helyezik az ország ésa főváros déli részét uraló, siíta és Irán által támogatott Hizbulla katonai szervezet vezetőit. Hasszán Naszrallah, a szervezet vezetője, aki általában nagyon kritikus a vegyes, szunni-keresztény bejrúti vezetéssel, most egyértelműen kiállt Hariri és tervei mellett. Azonban épp ezért komoly kritikával nézett szembe saját tömegbázisa részéről. Mai sajtóhírek szerint ez, talán a Hizbulla libanoni uralmának történetében először, komolyan megkérdőjelezheti saját, siíta támogatóik körében eddig töretlen legitimációjukat is.
(BBC, The961.com, AFP)
