A mai napon szolidáris sétával álltak ki Magyarországon élő kurdok és magyar civilek a Szíriai Kurdisztán (Rojava) megszállása ellen. A résztvevők a Kossuth téren kezdték a gyülekezőt, ahol a szervezők arra buzdították a demonstrálókat, hogy vegyenek magukhoz egyet-egyet az általuk hozott rojavai zászlókból. A menet a Kossuth tér – Deák Ferenc tér – Astoria – Blaha Lujza tér útvonalon haladt, körülbelül száz ember vett rajta részt.
Előző héten mi is beszámoltunk róla: Törökország elkezdett benyomulni Észak-Szíriába, Rojava, a baloldali kurd népállam területére, hivatalosan azért, hogy egy biztonsági zónát hozzon létre déli határa mentén, ahová több millió szíriai menekültet telepítene le. Valójában azonban a kurdok elleni háború részeként megpróbálják szétzúzni Rojavát, miután az amerikai katonák távozásával Trump elnök gyakorlatilag zöld utat adott az offenzívának.
Az Európai Unió egyébként egységesen el akarta ítélni a török hadműveleteket, ám ezt Orbán Viktor egyedüliként megvétózta.
A beszédek a Kossuth téren hangzottak el, egy kurd anya kezdte, aki után egy itt élő lány fordított. Elmondta: a török média ezt a konfliktust úgy adja elő, hogy mindössze terroristákat ölnek, miközben az áldozatok között leginkább civileket találunk, többek között gyerekes családokat is. Ő nem azért követi a török médiát, mert hinne neki, hanem hogy tudja: összesen hány gyerek, hány anya veszti el életét. Úgy tudja, a törökök eddig ezer gyereket és kétezer anyát öltek meg, azt mondják, rájuk mind azt mondják: terroristák voltak.
Miközben a tolvajok, erőszaktevők nyugodtan járhatnak az utcán, ha valaki kurdul beszél, azért büntetés – halál vagy börtön – jár, a kurd gyerekek megöléséért pedig még pénzt is adnak.
„Nem fogjuk feladni, kiállunk az elnyomó kormány ellen!”
-fejezte be.
Ádám Zsófia, a menet egyik szervezője a kurd nők helyzetét emelte ki: elmondta, hogy a kurd nők 2012 óta önálló fegyveres egységként harcolnak a kurdok lakta területek védelméért, egy egyenlőbb társadalomért küzdenek, oldalukon női politikusaikkal, ők vették be az utolsó ISIS-bázist is. Most újra fegyverrel kell védeniük népüket, el kell menekülniük otthonaikból. Ők azok, akik nemet mondanak a patriarchiális elnyomásra és azt vallják: egy ország csak akkor szabad, ha a női is azok.
„Ne hagyjuk, hogy passzívvá tegyen minket a fogyasztói kultúra és elhitesse velünk, hogy nem tehetünk semmit. Merítsünk bátorságot a kurd nők példájából!”
– ösztönözte a cselekvésre a tüntetőket.
Ezek után Berlinszky Virág szólalt fel, aki emlékeztette a demonstrálókat: bár a kurdoké egy speciálisan helyi szituáció, a fasizmus egyre markánsabb térnyerése nem az. Szerinte ha kiállunk a kurdok mellett, azzal nem csak az őértük harcolunk, hanem a saját szabadságunkért.
Mommertz Fanny a Women Defend Rojava akcióhoz csatlakozva beolvasta a saját követeléseiket is, amelyeket a politikai döntéshozókon kérnek számon:
- Törökország azonnal állítsa le Szíria északi és keleti részeinek megszállását,
- alakítsanak ki repülési tilalmi zónát ezeken a területeken,
- akadályozzák meg a török hadsereg, az ISIS és más dzsihádista csoportok által elkövetett bűncselekményeket és etnikai tisztogatást,
- minden háborús bűncselekményt kérjenek számon és minden háborús bűnöst állítsanak bíróság elé,
- állítsák le a fegyverkereskedelmet Törökországgal,
- vessenek ki gazdasági és politikai szankciókat Törökországra,
- ismerjék el az Észak-Szíriai Demokratikus Föderáció létezését
- valamint tegyenek azonnali lépéseket a szíriai krízis politikai megoldására, különféle szíriai női közösségek képviselőinek részvételével.
A menet a Blaha Lujza téren ért véget, ahol megismételték a beszédeket az újonnan csatlakozók számára is.
A Mérce munkatársai közül páran együtt vonultak Rojaváért, az ott készült videó itt megtekinthető:
A kurdok mellett Karácsony Gergely, Budapest újonnan megválasztott polgármestere is kiállt, egy zászlót akasztva ki irodájának ablakából:
