Kisebb-nagyobb meglepetésre felszólalt az ENSZ-klímacsúcson Áder János magyar köztársasági elnök is, igaz, túl nagy vállalásokat nem tett.

New Yorkban tartották az ENSZ különleges klímacsúcsát, amelynek zárónapján egyes állam- és kormányfők is felszólalhattak, hogy előadják országaik tervét arra vonatkozóan, hogyan szándékoznak hozzájárulni a párizsi egyezményben vállalt célhoz, miszerint a felmelegedés az ipari forradalom előtti hőmérséklethez képest 1,5 Celsius fok alatt maradjon.

Azt előzetesen is tudni lehetett:

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár csak konkrét és komoly tervekkel érkező vezetőknek biztosít felszólalási lehetőséget.

Ezt a rigorózus előírást némileg árnyalta, hogy miközben olyan, globálisan vezető gazdaságok képviselői sem kaphatnak emiatt szót, mint például az Amerikai Egyesült Államok vagy Brazília (mivel klímastratégiájuk nem elég ambiciózus az ENSZ szerint), addig a jelenleg legtöbb új széntüzelésű hőerőművet építő ország, Kína és India viszont előadhatta terveit.

És némi meglepetésre Magyarország is ebbe a sorba illeszkedett, bár mindeddig nem úgy tűnt, hogy hazánk jelenlegi kormánya túlizgulná a klímaválságot.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője szerint tehát

„a kritérium, [mely alapján az ENSZ döntést hozott a felszólalókról] az volt, hogy a kormány vagy az államfő világos tervekkel érkezik-e.”

Lássuk, milyen terveket mutatott fel Áder:

• Bejelentette, hogy Magyarország a következő három esztendőben közel 6 millió dollárt fordít a nemzetközi klímafinanszírozásra, aminek egy részével a Zöld Klímaalapot támogatja a globális felmelegedés elleni küzdelemben.
• Leszögezte, hogy a klímára nem nyilatkozatok, kommunikációs versenyek hatnak, hanem csakis a végrehajtott programok.
• Kifejtette, hogy Magyarország a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy a közös párizsi célunk teljesüljön.
• Figyelmeztetett, hogy a 2015-ös párizsi megállapodás óta nem csökkent, hanem nőtt a világ szén-monoxid-kibocsátása.
• Jelezte, hogy Magyarország 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását, befejezi a szén energetikai hasznosítását, bővíti atomerőművi termelését, ami lehetővé teszi, hogy a magyarországi áramtermelés 90 százaléka 2030-ra, szén-dioxidmentes legyen.
  
• Elmesélte, hogy Magyarország 1990 óta 32 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását úgy, hogy az ország energiafogyasztása is csökkent – ugyanakkor gazdasági teljesítménye jelentősen nőtt.
• Beszámolt arról, hogy tavaly 0,6 százalékos kibocsátáscsökkenés mellett 5 százalékkal nőtt a magyar GDP.
• Kiemelte, hogy Magyarország 24 legnagyobb városa csatlakozott a legambiciózusabb nemzetközi klímaövezethez, tagja az Under2-nak.
  
• Hozzátette, hogy elérhető cél az, hogy a magyarországi épületek energiahatékonyságát 2050-re legalább 30 százalékkal javítsák.
• Beharangozta, hogy 2030-ra minden 25 ezer főnél népesebb városunkban a közösségi közlekedésben már csak „E” autóbuszokat fogunk használni.
• Közölte, hogy Magyarország folytatja erdőtelepítési programját, mivel 2050-re az erdőterületeket 30 százalékkal növelni szeretnék az országban.
  
• Megjegyezte, hogy az elmúlt 100 évben a magyarországi erdőterület nagysága a kétszeresére nőtt.
• Elmondta, hogy a Virtuális erőmű programjával a kormány az energiahatékonyságot kívánja javítani magánszemélyeknél, cégeknél, állami intézményeknél, mivel a programnak köszönhetően a magyarországi áramfogyasztás 6 százalékát nem kellett fosszilis forrásból előállítanunk.
• Nem mellesleg kiegészítésként hozzátette, hogy a programot Olaszországban, Nagy Britanniában és Romániában is elkezdték alkalmazni.

Ezek voltak tehát Áder János köztársasági elnök konkrét tervei és vállalásai az MTI beszámolója szerint, és tegyük hozzá, hogy ezen vállalások és tervek jelentős része azért nem megy túl a szóvirágok szintjén.

Érdemes a valóban konkrétnak tűnő vállalások közül kiemelni néhányat:

Az atomerőművi termelés bővítése Paks2-nek köszönhetően eladósítja évtizedekre az országot, cserébe viszont jóval korszerűbb és a környezetterhelés szempontjából kevésbé káros módszerekkel is helyettesíthető lenne.

A naperőművi kapacitás megtízszerezése ugyan jól hangzik, és itt tavaly valóban volt is egy ugrásszerű megemelkedés, miután a kormány enyhített a szabályozáson, csakhogy ebben például óriási lemaradásban vagyunk.

Három év alatt 6 millió dollár (szűk kétmilliárd forint) a nemzetközi klímafinanszírozásra még az ország nagyságát és GDP-jét tekintve sem túl izmos összeg, a felcsúti Pancho Aréna közel kétszer ennyi pénzből épült fel.

Az erdőtelepítés kifejezetten üdítő cél, csakhogy eközben látjuk, hogyan harcol a kormány a fák ellen, ráadásul valahol sántít is a dolog, mert idén márciusban Nagy István agrárminiszter még azt mondta, hogy Magyarország jelenlegi bő 20 százalékos erdősültségét (amivel egyébként meglehetősen rosszul állunk más országokhoz képest) rövid időn belül 27 százalékra szeretnék emelni, és ha csak azt nézzük, hogy tavaly 6 ezer hektárnyi új erdő telepítése történt meg, akkor ebben az ütemben még körülbelül 100 év, mire ezt a célt sikerül elérni.

Az autóbuszok lecserélése is nagyon jól hangzik, a 2015-ös Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2020-ig című dokumentumban például szintén szerepel, hogy országban menetrend szerinti közszolgáltatást végző mintegy 7600 autóbusz különböző mértékben elavult, ezért cserére szorul, hozzá is teszik, hogy 2016 végéig 800-1200, majd évente 400-600 autóbusz beszerzése szükséges – csakhogy ezen buszok zöme nem a 25 ezer főnél népesebb városokban jár, továbbra is korszerűtlenül, és meglehetősen károsan pöfögve. Ráadásul az Áder által belengetett E (vagyis elektromos) buszokkal is akad probléma szép számmal.

Persze, azt maga Áder is hangsúlyozta, hogy a klímára nem nyilatkozatok, kommunikációs versenyek hatnak, hanem csakis a végrehajtott programok.

Ettől még mindaz, amit a magyar köztársasági elnök az ENSZ-klímacsúcson felvillantott, igazán nem nevezhető forradalmi irányváltásnak.

Greta Thunberg, az iskolai klímasztrájk-mozgalom (Fridays for Future) elindítója tegnap éles hangon bírálta a világ országainak vezetőit (erről itt írtunk bővebben). Megjegyezte többek közt:

„tömeges kihalás elé néz az emberiség, ti pedig tündérmeséket próbáltok meg eladni az örökké tartó gazdasági növekedésről és profitról.”

Reméljük, Áder János is hallotta a beszédet.