Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Elégtelen vállalások miatt a bejelentkező országok fele nem szólalhat fel az ENSZ klímacsúcson

Több, mint száz ország regisztrált az ENSZ klímacsúcsának hétfői konferenciájára, ahol az egyes országok vezetői adhatják elő, milyen reformokkal szándékoznak a szén-dioxid kibocsátás ellen küzdeni, azonban ezek felét elutasította a globális szervezet, írja a Climate Home News a Financial Times nyomán.

Az olyan, globálisan vezető gazdaságok képviselői sem kaphatnak szót, mint az Amerikai Egyesült Államok vagy Brazília, mivel klímastratégiájuk nem elég ambiciózus az ENSZ szerint.

Többek között Japán, Szaúd-Arábia és Ausztrália sem szólalhat fel, Kína és India, a jelenleg legtöbb új széntüzelésű hőerőművet építő országok azonban előadhatják terveiket. A két ország, melyek a világ legnagyobb és negyedik legnagyobb kibocsátói egyébként a héten jelezték, hogy a fejlett, és a károsanyag-kibocsátás terén történelmileg felelős országoktól anyagi támogatást követelnek gazdaságaik zöldítésére.

A centrumországok felé megfogalmazott követeléseik értelmében a gazdag országoknak 2020-tól évi százmilliárd dollárral kellene támogatniuk a fejlődő országokat gazdaságuk szénmentesítése és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás céljából.

Kína kifejtette, hogy a legnagyobb fejlődő országként jogot formálhat a támogatásokra, India pedig arra hivatkozik, hogy plusz támogatások nélkül nincs meg a megfelelő gazdasági háttere, hogy a jelenleginél ambiciózusabb fejlesztési célokat tűzzön ki.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője kifejtette,

„a kritérium, [mely alapján az ENSZ döntést hozott] az volt, hogy a kormány vagy az államfő világos tervekkel érkezik-e”

– vagyis a fórumon csak azon országok szólalhatnak fel, melyek klímastratégiáiból látszik, hogy elkötelezettek a változás iránt.

A csúcson nem engednek felszólalni azon fejlett országokat, melyek stratégiai szempontból a szénre alapozzák jövőjüket, vagy nem szerepel agendájukban megfelelő hangsúllyal a klímavédelem, és nem szándékoznak 2050-ig szénmentessé tenni gazdaságaikat.

Így lehetséges, hogy miközben Japán jóval kevesebb szénalapú energiatermelő kapacitást tervez a jövőben üzembe helyezni mint Kína és India, melyek a világ legnagyobb szénerőmű-építői, utóbbi kettővel ellentétben nem adhatja elő három percben a jövőre vonatkozó terveit.

Miközben a tudományos konszenzus és az ENSZ szerint is a globális szén-dioxid kibocsátás azonnali csökkentésére van szükség, hogy az évszázad végére ne váljon lakhatatlanná a bolygó jelentős része, a kibocsátás exponenciálisan növekszik, így mind az abszolút mennyiség, mind a növekmény évről évre rekordokat dönt,

miközben jelenleg is több, mint 100 szénerőművet építenek vagy terveznek világszerte.

Ehhez képest az ENSZ jelentése szerint minden szénhasználatot azonnal meg kellene szüntetni, és 2050-re el kellene érni a nettó nulla kibocsátást ahhoz, hogy a párizsi egyezményben vállalt 1,5 Celsius fokos szint alatt maradjon a felmelegedés az évszázad végéig.

A jelenlegi ütem mellett azonban a konzervatív számítások szerint három fokkal melegedne a klíma ezen időtávon, mely komoly fenyegetést jelent az emberi civilizációra,

a legfrissebb becslések alapján azonban akár 6,6-7 fokkal is melegedhet a hőmérséklet, ami a földtörténet egyik legsúlyosabb globális kihalási eseményét jelentené.

Ennek elkerülésére a teljes kapitalista gazdasági rendszer meghaladására volna szükség, tekintve hogy a folyamatos növekedésre épülő modell jellegéből fakadóan fenntarthatatlan, és immár az ENSZ szerint is radikális reformokra van szükség. Ezt azonban a világ legnagyobb gazdaságainak kormányai jobbára nem ismerik el, és a rövidtávú gazdasági érdekeket az emberi civilizáció hosszútávú fennmaradása elé helyezik.

Az felszólalók teljes listája egyelőre nem ismert, így hogy Áder János köztársasági elnök felszólalhat-e, egyelőre nem tudjuk.

via FT / CHC
Olvass tovább!