Magyarország 2050-re „klímasemlegessé” válhat, jelentette ki Áder János köztársasági elnök a mai, nyíregyházi 57. Közgazdász-vándorgyűlésen. A gyűlést megnyitó elnök szerint az áramtermelés „szén-dioxid mentessé tétele”, az épületek energiahatékonyságának növelése, és a geotermikus energiaforrások kihasználása miatt,

„Ezeknek a feltételeknek a teljesülése esetén Magyarország teljesen reálisan tűzheti ki azt a célt, hogy 2050-re klímasemleges legyen.”

– jelentette ki.

Áder ezzel egyetemben szemléletváltást hirdetett a szén-dioxidot leginkább kibocsátó iparágak, a a cementgyártásban, acéliparban és a gumiiparban eközben pedig az agráripar metánkibocsátásáról is szólt előadásában.

Míg az elnök most, a most átfogónak tűnő, új kormányzati irányvonalat követve fontos problémaként értékelte a károsanyag-kibocsátást és hangsúlyoz célként nevezte meg a „klímasemlegességet” (amely alatt a nulla szén-dioxid kibocsátást érti), addig március végén még éppen a magyar kormány volt az, amely több közép-kelet európai kormánnyal és a németekkel egyetemben vétóval élt a a közösen meghatározott, európai 2050-es klímacélokkal kapcsolatban.

Az akkor Orbánék által meghiúsított terv szerint 2050-re az EU-t kellett volna klímasemlegessé tenni, most viszont Áder ugyanezt a tervet csak Magyaországra vonatkoztatva, újracsomagolva adta elő.

Még a vétó előtt, 2018 szeptemberében pedig maga Szijjártó Péter külgazdasági, és külügyminiszter jelentette ki:

„Magyarország soha nem fog olyan javaslatokat támogatni Brüsszelben, amely rontaná a német, és ezen belül a bajor autóipar helyzetét”

– és ezzel érvelt amellett, miért kötelezi el magát Magyarország a bajor kormány és a német autóipar mellett, és az Európai Unió klímapolitikája ellen. Ennek 2015-ös „nullás célú” alapterve azután került módosításra és benyújtásra az Európai Bizottság elé, miután Donald Trump amerikai elnök 2017-ben látványosan kilépett a párizsi klímaegyezményből.

A magyar kormány megnövekedett érdeklődése egybeesik a 2019. májusi európai parlamenti választással, amelynek során az európai zöld pártok sok országban előretörtek, míg a Fidesz 52%-os eredménye elmaradt a párt és a kormány előzetes várakozásaitól.

Azóta már a sor került a KDNP „zöld fordulatára”,  számos kormánypárti napilapban megjelenő klímapárti vezércikkre. A kisebbik kormánypárt már videóban is felhívta a figyelmet általában az általuk „teremtésvédelemnek” nevezett klímavédelemre.

A magyar kormány ígéreteinek ezzel együtt a közpolitika szintjén még kevés nyoma látszik. Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E)  júniusi jelentése szerint Magyarország az üvegházhatású és környezetkárosító gázok kibocsátása területén arányaiban a legrosszabbul teljesítő európai tagállamok között van. A pontozott környezetvédelmi tervek közül a holland kapta a legtöbb pontot a jelentéstevők szerint (73), a magyar NEKT (Nemzeti Energia- és Klímaterv) 2030-ig meghatározott céljaival csupán 13 pontot ért el hasznosság és hatékonyság szempontjából.