Második alkalommal indít online szülői felmérést a Szülői Hang, hogy pontosabb képet kapjunk a közoktatás három aktuális problémájáról: a tanárhiányról, a nyelvoktatás minőségéről és a diákok túlterheltségéről – erről közleményt adott ki pénteken a civil szervezet, amelyet önkéntes szülők hoztak létre 2016-ban a közoktatásban tanuló gyermekek és szülők szempontjainak érvényesítése céljából.
Mint írják, a szülők körében gyűjtött véleményekkel pótolni kívánják a hiányzó adatokat abban a reményben, hogy a problémák mértékének és a változások tendenciáinak bemutatása végül „érdemi kormányzati lépésekhez” vezet. A felmérést azért indítják, mert a tanév kezdetével ismét szembesülhettek a szülők a közoktatás hiányosságaival, de a kormányzat eddig érdemben nem reagált a problémajelzésekre.
A kérdőívet készítő civilek arra is kitértek röviden közleményükben, hogy miért fontosak szüli nézőpontok a három érintett nagy problémakörben.
A gyermekek túlterheltsége kapcsán azt írják, a lexikális ismeretek magolása mellett a gyermeknek nem jut ideje és lehetősége az összefüggések megértésére és az önálló gondolkodás fejlesztésére. A felmérés részletesen felméri ezt a problémakört annak fényében, hogy a küszöbönálló új Nemzeti alaptantervnek (Nat) a Szülői Hang szerint elvileg lehetősége lenne hatékonyan kezelni a túlterheltség kérdését.
Az új alaptantervet számos kritika érte, ezekről itt írtunk bővebben. A Nat következő verziója Kásler Miklós szeptember 1-jei bejelentése szerint már jövőre bevezetésre kerül.
A nyelvoktatás helyzete a Szülői Hang szerint különösen kritikussá vált annak fényében, hogy a kormány az idei tanévtől nem engedi egyetemre jelentkezni azokat, akik a középiskola végéig nem szerzik meg a középfokú nyelvvizsgát. A felmérés feltérképezi a nyelvoktatás minőségét: mennyire jogos az az elvárás az iskolai nyelvoktatás színvonala mellett, hogy a gyerekek az iskolai felkészítés alapján nyelvvizsgát tegyenek? Emellett a felmérés rákérdez arra is, jó ötletnek tartják-e a szülők, hogy kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamokkal segítse elő a kormány a gyerekek nyelvtanulását.
A Szülői Hang első, 2018-ban készített felmérése -amelyek kérdéseit a tendenciák feltérképezése céljából ismételten felteszik – az ezúttal is érintett tanárhiány problémájára fókuszált. Ezzel a témával kapcsolatban hangsúlyozzák: a tanárhiány kérdéskörét annak összefüggéseivel együtt vizsgálják, így kitérnek a gyakori tanárváltásokra, a csoportbontás elmaradására, a túl magas osztálylétszámokra és a tanári kontraszelekció jelenségére is. Szerintük azért fontos a szülői vélemények összegyűjtése a témában, mert a szülők a gyermek szemszögéből látják a tanárhiány megnyilvánulásait, és észlelik, ha az érdemi tanítás bármilyen okból elmarad. Abban bíznak, hogy ilyen módon
a szülői visszajelzések feltárhatják azokat a tanárhiány-eseteket is, amik a hivatalos statisztikákban – még ha nyilvánosságra is hoznák azokat – nem szerepelnek.
A tavalyi felmérésből – amelyet 5281 szülő töltött ki – kiderült: közvetlen módon érzékelteti hatását a tanárhiány az iskolák mindennapos munkájában. A kérdőív kiértékelése itt érhető el, amelyből kiderül, hogy hat mindez a gyerekekre, és mit érzékelnek mindebből a szülők.
A tanárhiány kapcsán Rétvári Bence, az Emmi államtitkára idén júliusban egy parlamenti írásbeli kérdésre adott válaszban azzal próbálta lehűteni a kedélyeket, hogy a következő években is biztosan kevesebb lesz a nyugdíjba vonulók száma, mint a pályakezdőké. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár pedig nemrég a Hír TV-nek nyilatkozott úgy, hogy tulajdonképpen még szerencse is, hogy sok a betöltetlen pedagógusállás, hiszen rengeteg a pedagógushallgató.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének statisztikája szerint azonban a hallgatók kevesebb mint fele jut el, hogy valóban tanítson, a kezdő pedagógusok mintegy 30 százaléka egy év után, további 30 százalék öt év után elhagyja a pályát.
