A július 12-ei végszavazás előtt hosszasan érvelt az ellenzék a köznevelési törvény több pontban is aggályos módosítása ellen, a kormánypártok képviselői végül megszavazták azt.

A módosítás értelmében:

• megszűnik a magántanulói státusz, ami rendkívül nehéz helyzetbe hozza a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekeket,
• bürokráciacsökkentés címen megszűnik a tantestület és az egyéb iskolai dolgozók, diákönkormányzatok és szülők  véleményezési joga az iskolaigazgató választással kapcsolatban,
• a hároméves kortól kötelező óvodába járás alól csak négyéves korig kaphatnak felmentést azok a gyerekek, akiknek a szüleik ezt kérelmezik,
• hatéves kor lesz az iskolaérettségi korhatár, amibe a szülő, az óvónő és a védőnő minimálisan szólhat bele, a végső döntést a kormányhivatal hozza meg,
• az egyébként csak szóbeli értékelést alkalmazó iskolákban is kötelező lesz a félévi és év végi teljesítményt osztályzattal is minősíteni,
• a pedagógusjelöltek nyelvvizsga nélkül is megkezdhetik a munkájukat,
• és ehhez jött még az utolsó pillanatban az a javaslat, ami az alternatív iskolák működését lehetetleníti el.

Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltörlését.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője a mai sajtótájékoztatón arról beszélt, a köznevelési törvény módosításának egész szellemisége alkotmánysértő, a jogállamiság alapvető követelményeit nem tartja be sok pontban.

„Az iskolaérettséget eddig szakértők döntötték el, most már bürökrata rendszerben egy megállapított időpont fogja eldönteni” – emelte ki Kunhalmi, aki szerint ha idejekorán lépnek a gyerekek az iskolába valamilyen oknál fogva, az olyan tramuát, hátrányt és sérülést okozhat, amely egy életen át befolyásol a teljesítményüket (akár a munkaerőpiacon is).

Kunhalmi felhívta a figyelmet: van egy, a Taigetosz-törvényhez kapcsolódó alkotmányos mulasztása is az Országgyűlésnek, ugyanis még mindig nem tett eleget az Alkotmánybíróság márciusi határozatának, miszerint június 30-ig törvényileg biztosítania kell(ett volna) a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek számára az egyéni képességeikhez igazodó fejlődést (vagyis az AB beismerte, hogy az állam felelőtlenül – sőt mi több, alkotmányellenesen – járt el, amikor úgy alakította át a rendszert, hogy nem törődött a  BTMN-tanulók védelmével).

Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője elmondta, a tanuláshoz való jog és a gyermek nevelési módjának megválasztásához való jog alkotmányos alapjog. Az Alkotmánybírósághoz forduló politikusok úgy érzik, hogy ezek az alapjogok sérülnek a törvénymódosítás miatt.

Szerintük a kormány megpróbálja kivenni a szülők kezéből azt a jogot, hogy eldöntsék, hogyan kívánják nevelni a saját gyereküket, és a pedagógusok kezéből azt a jogot, hogy dönthessek arról, milyen módon gyakorolják a saját szakmájukat.

Arató kiemelte, a törvénymódosítással megszüntetik az alternatív oktatás értelmét, amit éppen azért választanak a szülők, hogy meneküljenek a fölösleges kötöttségek elől.

„Mi azt követeljük, hogy álljon helyre az alkotmányos rend, azt követeljük, hogy garantálja a törvény az iskolák jogát arra, hogy szabadon megválasszák azt, hogyan tanítanak és a szülők jogát ahhoz, hogy szabadon választhassanak iskolát a gyerekeiknek.”

– mondta.

Brenner Koloman, Jobbik frakcióvzető-helyettese arról beszélt, pártja számára az oktatás  nemzetstratégiai ügy, ezért csatlakozott az ellenzék kezdeményezéséhez. A párt szerint a kormány több ponton is magának ellentmondó törvény terjesztett elő, amelyben komoly jogsérelmek vannak.

Kiemelte, a törvénymódosítás a szülők, pedagógusok és az érintett gyermekek és fiatal felnőttek beleszólását teljesen eltörik a közoktatás rendszerébe, hiszen eltörli például az intézményvezető megválasztásába való beleszólásuk jogát.

Hanák Gábor, az LMP elnökségi tagja arról beszélt,

a törvénymódosítás a gyermekek megfelelő fejlődéshez való jogát komolyan sérti, az SNI-s gyerekek például nem léteznek a kormányzat számára, ami rettentően káros a gyerekekre, a családokra és a társadalomra nézve.

Emellett kiemelte, hogy a tankönyvpiacot is tovább központosítják, aminek következtében általános minőségi romlás érezhető, a jó minőségű tankönyvek kiadóit pedig kiszorítják a piacról. Nincs egységes oktatás, nincs egységes gyerek, nincs egységes pedagógus, más-más igényeket kell kiszolgálni, ami nem megy a központosítással. Ez súlyos jogsértés, hiszen minden gyereknek jár, hogy a neki megfelelő oktatásban részesüljön -mondta ki az LMP politikusa.

Tordai Bence a Párbeszéd országgyűlési képviselője elmondta, arról kellene beszélni, hogyan lehet az iskolarendszer a nagyobb társadalmi egyenlőség egyik legfontosabb eszköze, hogyan lehet a fenntarthatóságra nevelést minél erősebben beépíteni a tantervbe, és hogyan lehet egy gyerekközpontú iskolát létrehozni, ami a jövő záloga lenne.

Ehelyett arról kell beszélnünk most, hogy a Fidesz oktatáspolitikája hogyan rontja le a gyerekek, szülők, tanárok érdekeit, hogyan veszik vissza a korábban kivívott jogaikat, és taszítja a lejtő legaljára a magyar oktatási rendszet. A beadványt készítő ellenzéki pártok meggyőződése szerint rossz az az irány, ahová Orbán Viktorék vezetik a magyar iskolarendszert.

Nagyon rossz irány, hogy az egyenlő esélyek megteremtése helyett még nagyobb lépéseket tesznek az ellenkező irányba – mondta Tordai, aki arra kér mindenkit, menjen ki holnap 16 órára a Kossuth térre a köznevelési törvény ellen szervezett tüntetésre.