Bár az utóbbi időben úgy tűnhetett, hogy a sajtópiacon elcsitultak a hullámok, most úgy tűnik, csak időleges volt a nyugalom. Az ellenzéki térfélen nagy veszteség, a kormányoldalon új lap jöhet.
Év végéig finanszírozza az Abcúgot a Real Reporting Foundation – tudta meg tegnap a hvg.hu az oldalt kiadó Richard Fieldtől. Az amerikai üzletember hozzátette: két oldallal tárgyalnak az Abcúg lehetséges átvételéről, így „van esély arra”, hogy január 1-jétől más keretek között tovább működhessen.
A riportjaival, tényfeltáró anyagaival ismertté vált portál 2014-ben indult, munkatársai közül sokan (például a főszerkesztő Tóth Sára is) korábban az Origónál dolgoztak.
Érdekesség, hogy Richard Field másik lapja, az angol nyelvű Budapest Beacon szinte közvetlenül az országgyűlési választás után, 2018. április 13-án szűnt meg, Field akkor egy vele készült interjúban jelezte, hogy döntése mögött „a média pluralitásának súlyos erodálódása” áll, ami miatt szinte lehetetlenné vált egy Magyarországról szóló tényszerű napilap kiadása.
Az Abcúg az ellenzéki sajtó megmaradt képviselői közt is fontos lap, érzékeny anyagaival Magyarország olyan arcait mutatja meg, amelyekről sokan inkább hallgatnának, pedig mindannyiunk számára fontos, hogy tudjunk róluk.
Azt pedig már a Népszava írta meg ma reggel, hogy új kormánypárti hetilap indulhat heteken belül. A Fidelitas lapjából (Utolsó Figyelmeztetés) kinőtt, magát konzervatívként meghatározó Mandiner nyomtatott hetilapjának indulásáról szóló híreket Kereki Gergő, az oldal főszerkesztő-helyettese megerősítette, és bár azt elárulta, hogy az új lapnál is hasonló posztot tölt majd be, további részleteket azonban nem árult el.
Már tavaly úgy hírlett, hogy a 2018-as országgyűlési választások után felmerült az új lap ötlete. A Mandiner kiadóját még 2017-ben az a kormányközeli Tombor András vette meg, aki Habony Árpád hitelezőjeként lett ismert, jó kapcsolatot ápolt Lázár Jánossal és Gíró-Szász Andrással és volt Orbán Viktor biztonságpolitikai főtanácsadója is. A Mandiner sok más sajtótermékhez hasonlóan utóbb betagozódott a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) alá, létrehozva így egy óriási, központilag irányított kormánypárti médiabirodalmat.
Ha pedig már szóba került a KESMA: néhány napja kezdett el keringeni a hír, hogy az önkormányzati választások után nagyobb átalakítások várhatóak a propaganda-konglomerátumban.
Az mfor.hu idézte fel, hogy a KESMA kuratóriumának megbízatása augusztus végén jár le. Ez pedig érdekes helyzeteket teremthet, már amennyiben igazak azok az értesülések, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök nem teljesen elégedett a balliberális médiatúlsúlyban 20 kiadót tömörítő (és a vidéki lapok zöme mellett az Origót, a Figyelőt és a HírTV-t is magába kebelező) gigaszervezet működésével.
A saját bevallása szerint 14 milliárd forintot meghaladó vagyont felhalmozó KESMA állítólag nem hozza azokat az eredményeket, amelyeket megálmodói elvárnának – ám az önkormányzati választások előtt nem valószínű, hogy egy nagyobb, rendszerszintű átvariálásba belekezdenének.
Mondjuk ebben is van egy kis rizikó, lássuk be: a KESMA által bekebelezett (korábban már Andy Vajna tulajdonában is mélyrepülésbe váltó) Délmagyarország az Átlátszó adatai szerint az elmúlt egy évben több mint 3.000,
