A 444 szúrta ki, hogy Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos a HírTV-nek egészen izgalmas dolgokat nyilatkozott.

Ferencz ugyan úgy tűnhet, hogy szakterületétől némileg messzire tévedt, de már a riport elején kiderül róla, hogy 4 gyermeke van (ami ugye például Kövér László szerint a minimum belépési szint a magyarsághoz…), így a globális felmelegedés kapcsán is arról beszél, hogy a gyerekvállalásnak és a klímavédelemnek az égadta világon semmi köze egymáshoz, „pláne úgy, ahogy most ezt a baloldal összemossa”.

Az űrkutató nem tagadja a globális felmelegedés tényét, de azt az adásban hangsúlyozza:

 „Amiről most beszélünk az egy abnormálisan gyors és az emberi tevékenységgel összefüggő klímaváltozás.”

Hogy ez összefügghet például a népességszám folyamatos növekedésével, és az ezzel párhuzamosan zajló túltermeléssel, kizsákmányolással, amivel a Föld erőforrásait merítjük ki éppen, az már sajnos nem merül fel a beszélgetésben – aminek célja egyébként egyértelműen a „szüléssztrájk” jelenségének káros mivoltára való figyelem felhívása volt, hiszen szülni azért csak kell (nem volt ugyan számszerűsítve, hogy négyet), mert „nem egy-egy fajnak a darabszáma, az egyedszáma a legfontosabb kérdése ennek az egész rendszernek a működése során, ami felmerül. Hanem az, hogy hogyan és miként él, és használja a környezetét az adott faj” – magyarázta az űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

Viszont az eszmefuttatás lényegi része még csak ezután következett. Ferencz Orsolya szerint ugyanis a klímavédelem jelenlegi politikus élharcosai,

a balliberális környezetvédők nem a globális felmelegedés ellen küzdenek, hanem a „réges-régen lejárt szavatosságú és eladhatatlan szellemi termékeiket” akarják újfent politikai sikerre vinni.

És milyen igaza van ebben! A klímaváltozást ugyanis valóban politikai sikerre kell vinni. Már amennyiben a politikát a szó legnemesebb értelmében vesszük: vagyis a közügyekkel való foglalkozásként.

Mert hát végül is mi lehetne közügyebb közügy annál, hogy klímakatasztrófa küszöbén állunk, és kinek kéne ebben érdemi lépéseket tenni, ha nem azoknak a választott vezetőknek (ún. politikusok), akiket a köz hatalmazott fel arra, hogy ügyeikben eljárjanak?

Sajnálatos persze, hogy ezzel a témával – ebben is igaza van Ferencz Orsolyának – elsősorban éppen ellenzékben lévő pártok, politikusok, „balliberális környezetvédők” (bárkit is jelentsen ez) foglalkoznak csupán, miközben a kormányzó erő, amelynek képviselője maga Ferencz is, érdemben nem foglalkozik a kérdéssel. Vagy – ha már lejárt szavatosságnál tartunk -, elevenítsük fel a KDNP esetét: a zöld fordulatot vevő párt a műanyagmentes július kezdeményezéshez augusztus elsején csatlakozott…

Pedig gondoljunk csak bele – mi lehetne nagyobb politikai siker, mint akár lokális, akár rendszerszintű megoldást találni egy, az egész bolygónkat fenyegető (ezt azért szőrmentén Ferencz is elismeri) problémára, jelesül a globális felmelegedésre? Hát nem lenne nagyszerű, ünneplendő dolog?

A kormányzati retorika barbatrükkje, hogy még egy ilyen ügyet is képesek úgy becsomagolni, mintha valami ördögtől való dolog lenne. Más kérdés, hogy például a hazai ellenzék egyszer sem kampányolt zöld ügyekben azzal, hogy bárki szüljön kevesebb (vagy konkrétabban nulla) gyereket – de persze ez a tény sem tántoríthat el senkit attól, hogy összemosson egy főleg brit kezdeményezést és a hazai ellenzéki térfél szereplőit, egy  nagy, nemzetvesztő egységbe.

Ez persze a hatalom megtartásának a Fidesz által is jól ismert, sokszor és ügyesen használt manipulatív eszköze csupán, ellenben jól mutatja, mennyire felelőtlen is tud lenni a kormány, ha arról van szó, hogy a saját pozícióit védje.

Mert persze értjük, hogy kell a 4 gyerek – korábban elég volt 3 is, 4 kerék mellé-, hisz demográfiai katasztrófa is fenyeget minket, amit semmilyen, a kormány által ösztönzőnek szánt eszköz (CSOK és társai) nem képes felülírni.

De ha az összképet nézzük: az előrejelzések szerint záros határidőn belül elér minket egy olyan, visszafordíthatatlanná váló folyamat, aminek a végén Magyarország demográfiai helyzete igazán csak egy apróságnak fog tűnni.

És tényleg a távoli jövőről beszélünk, hanem egy olyan helyzetről, ami már betette a lábát az ajtón. Hollandiában több százan haltak meg júliusban a rekordmeleg és a hőhullám miatt,Indiában kritikussá vált a víz- és árvízhelyzet, és persze lehetne még sorolni a példákat napestig.

Szóval talán ideje lenne az ellenzék hibáztatása helyett elgondolkodni az űrügyi biztos szavain: „lejárt szavatosságú” ügyekkel a Fidesz-KDNP polca is tele van – gondoljunk csak a keményen dolgozó kisemberektől a harci retorikán át a rezsicsökkentésig, és még tovább.

De nem lenne csodálatos egyszer végre a kormányoldalon politikai sikerre vinni (vagy legalább megpróbálni) egy olyan ügyet, ami valóban érinti a közt, és nem kárt okoz, hanem hasznot hajt?

(Igen, én is tudom, hogy erre vajmi kevés esély van, a kérdés ironikus volt.)