Ahogy arról nemrég beszámoltunk, Budafok-Tétény önkormányzata gyakorlatilag hajléktalanná tett egy idős, tartósan beteg férfit a múlt héten. A 79 éves Károly egy 21 négyzetméteres önkormányzati bérlakásban élt, miután azonban az önkormányzat felmondta bérleti szerződését, július 30-án elvették a lakáskulcsát, és egy lakhelyétől távoli hajléktalanszállón helyezték el.

Bár az önkormányzat többek közt a szomszédok panaszaira hivatkozva lakoltatta ki Károlyt, A Város Mindenkié (AVM) által Károly lakhatásáért indított kampányhoz 5 szomszédja is csatlakozott, emellett már több mint 1200 együttérző állapolgár és további 100 helyi lakos is azt kéri, hogy engedje vissza az önkormányzat a férfit a lakásba,

tegye lehetővé a bérleti szerződése helyreállítását, és az otthonában biztosítsa számára mindazokat az ellátásokat, amelyekre a korára és egészségi állapotára tekintettel akár az egészsége megőrzéséhez, akár az otthona rendben tartásához szüksége van.

Az önkormányzat szerint egyébként megfelelő elhelyezést kapott az idős férfi, ezt azonban még maga a elhelyezést biztosító Baptista Szeretetszolgálat is vitatta, és a vonatkozó törvények szerint sem szabad önellátásra képtelen személyeket ilyen helyen elhelyezni.

Ahogy arra az AVM felhívta a figyelmet, az egészségügyi szakma egyöntetű véleménye szerint a koruk és egészségi állapotuk miatt sérülékeny emberek életében alapvető jelentősége van a környezeti tényezőknek. A megszokott lakóhely és lakókörnyezet nyújtotta biztonság kiemelkedően fontos a számukra; ezért is alapkövetelmény, hogy az otthonukban tudjanak hozzájutni az állapotuknak megfelelő szolgáltatásokhoz és ellátásokhoz. Az otthonukból és ezzel együtt a napi rutinjaikból, a megszokott környezetükből és az ahhoz kapcsolódó érzelmi kötelékeikből való kiszakításuk ezzel szemben – főleg ha minderre nem megfelelően előkészítve, sietve és az érintett jól informált beleegyezése nélkül kerül sor – egyértelműen az állapotuk romlásával fenyeget.

Az állapotromlás a hajléktalanszállón töltött éjszaka után egyből észlelhető volt Károlynál, aki másnap elindult a szállóról, de arra már nem emlékszik, hogy miért, vissza már nem talált, séta közben pedig elesett, beütötte a fejét, ezért újra kórházba került.

A kórházból újra bezárt lakására ment „haza”, ahová lassan egy hete nem juthat be, miközben ingóságai, személyes tárgyai, emlékei továbbra is a lakásban vannak.

A kilakoltatást az önkormányzat egyik érve sem támasztja alá az AVM szerint. A bérleti szerződés eredetileg egy 36 ezer forintos lakbérhátralék miatt került felmondásra, ez azonban akkor keletkezett, amikor Károly egy időre kórházba került, most viszont ki tudná egyenlíteni.

További érvéként merült fel az önkormányzat részéről, hogy Károly otthonát elborította a szemét, ezért a többi lakót is veszélyeztető fertőzés- és járványveszélyre tekintettel felszóltották a férfit az együttélés szabályainak betartására és a lakás kitakarítására. A lakást végül a Szociális Szolgálat takarította ki önerőből, ami után viszont Károlynak sikerült rendet és tisztaságot tartania.

Az AVM nem vitatja, hogy korábban lehettek (akár súlyos) problémák a lakás rendben tartásával, és ez jelentős kellemetlenséget okozott a szomszédoknak, de a jogsértő kilakoltatás előtt néhány nappal készült fényképek és egy több héttel korábban elvégzett bérlemény-ellenőrzésről készült jegyzőkönyv azonban egyaránt azt mutatja, hogy akkor a lakásban rend és tisztaság volt.

„Akármi is történt a múltban: az Önkormányzat egy rendezett és tiszta lakásból vitt el egy hajléktalanszállóra egy idős, súlyos beteg és sérülékeny embert, aki onnan másnap reggel azonnal eljött, a gyógyszerszedése teljesen felborult, balesetet szenvedett, kórházba került, a lakhatása pedig azóta is megoldatlan.”

– írja a szervezet.

Az önkormányzatok törvény által előírt kötelezettsége a hajléktalanná válás megelőzése. Budafok-Tétény Önkormányzata ebben az esetben ennek mégis az ellenkezőjét tette: a törvényekben szabályozott bírósági és végrehajtási eljárás lefolytatása nélkül tett hajléktalanná egy idős, beteg és sérülékeny férfit, aki ezáltal nem csupán a bérleti szerződés helyreállításának a lehetőségétől, hanem a jogorvoslatok és méltányossági halasztások lehetőségétől, valamint további eljárásjogi garanciáktól is elesett – hívja fel a figyelmet a szervezet.