Rágalmazás miatt pert indít a Magyar Nemzet, az Origo, a Hír TV és a Pesti Srácok ellen Gaár Iván, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) VI. kerületi képviselőjelöltje, miután azok ügynökváddal illették – erről az MSZP Terézvárosi Szervezete adott ki közleményt szombat este. 

Szombaton söpört végig a kormányközeli sajtó egy részében, hogy Gaár Iván, az ellenzék VI. kerületi MSZP-s önkormányzati képviselőjelöltje  nem sokkal a rendszerváltás előtt „önként jelentkezett III/III-as ügynöknek azzal, hogy szívesen fotózná az akkor megjelenő ellenzéki pártok politikusait.”

A kormánysajtóban terjedő hír hivatkozási láncának végén a Magyar Nemzet áll, amely pedig az „Utólag.comnak” tulajdonítja – csak szövegesen, közvetlenül kattintható link nélkül – a leleplező erejűnek vélt információt. Ha el is tekintünk attól, hogy első hallomásra az „Utólag.comnak” önmagában, egyetlen kizárólagos forrásként mekkora referenciaértéke van, a webcímet felkeresve azt látjuk, hogy kinézetre még jócskán a webkettő előtti időket idézi, az oldalon található tartalom pedig mások mellett pedig Drábik János és Ilkei Csaba munkásságával terhelt.

Az Utólag.comnak tulajdonított információk ugyanakkor tíz évvel ezelőtt, 2009-ben kerültek nyilvánosságra, amikor a Rainer M. János vezette 1956-os intézet emlékhonlapot indított, amelyen megneveztek 110-et abból a 181 emberből, akik akkori kutatásaik szerint feladatot kaptak a kommunista állambiztonságtól Nagy Imre és mártírtársai  újratemetésekor, amelynek akkor volt a huszadik évfordulója.

Az emlékhonlapon publikált információk szerint Gaár 1989. június 16-án az SZDSZ csoportjával együtt részt vett a Hősök terén tartott ravatalozáson, feladata szerint „fényképeket kellett készítenie a szónokokról, az ismertebb személyekről és az esetleges váratlan eseményekről”.

Gaár ugyanakkor a lista nyilvánosságra hozatalakor nyilatkozatot tett, amely ugyancsak megtalálható az emlékhonlapon. Ebben leírja hogy a róla szóló 6-os karton létezése őt magát is meglepte, annak kitöltésekor pedig szerinte visszaéltek személyes adataival, annak felvételéhez pedig ő maga nem adta hozzájárulását. Megemlíti, hogy volt MSZMP pártagként „voltak kötelezettségei, aminek a törvények keretein belül eleget tett”, de azt cáfolta, hogy az elmúlt rendszerben ügynökként vagy informátorként tevékenykedett volna. Az emlékhonlapon Gaár életrajzánál szerepel egy megjegyzés is, amely szerint a közölt állambiztonsági dokumentumok rá vonatkozó részeivel kapcsolatos nyilatkozatában foglaltakat „nincs okunk kétségbe vonni”.

Maga Rainer M. János azt nyilatkozta 2009-ben az újratemetésen részt vevő hálózati személyekről, hogy szerinte méltatlan volna bárkit is kiemelni közülük, mert csak jelentéktelen szereplői voltak a ceremóniának, csupán „lábjegyzetei voltak ennek a történetnek”. Mint mondta, az akkori Belügyminisztérium „félelemből befolyásolni akarta” az újratemetést, pedig nem volt mitől félni, mert ez egy „katartikus rendezvény volt”, ahol nem kellett számolni rendzavarással.

Az MSZP szombati közleményében azt írja, Gaár Iván és az MSZP minden esetben jogi úton fog elégtételt venni, ha a fideszes média hazugságokat állít múltjával kapcsolatban. Szerintük az ügynökvád nyilvánvaló hazugság, a kormánypárti média azért támadja Gaár Ivánt, hogy megpróbálják lejáratni az októberi önkormányzati választások előtt.

A Fidesz egyébként idén márciusban szavazta le tizenkilencedszerre is az állambiztonsági akták nyilvánosságra hozatalát.