Kevés szórakoztatóbb dolog van, mint nézni a Fidesz-közeli jobboldal vergődését, amikor az illiberális állam, azaz orbáni „keresztény szabadság” fogalma igazi értelmet kap, és annak két összetevője, a nagytőke feltétel nélküli kiszolgálása és az úgynevezett „hagyományos értékek”, például a homofóbia egymással szemben találja magát.

A Pestisrácokon egy felháborodott cikk jelent meg arról, hogy a Coca-Cola olyan plakátokat rakott ki a Széll Kálmán téren, amin két férfi ölelkezik, két nő pedig egymáshoz rakja a homlokát. A kormánypárti lap meg is mondta, mit jelent ez: a homoszexuális lobbi elért Magyarországra.

Azért szórakoztató ilyen esetekben nézni a jobboldali véleményvezérek cikkeit, mert ilyenkor gyorsan úgy csinálnak, mintha a tőke logikája nem számítana, és valami háttérhatalom csapna le az országra.

Pedig ennek a háttérhatalomnak van rendes neve, úgy hívják őket, marketingesek.

A világban nem azért szaporodnak a fekete, ázsiai, meleg vagy női szereplők megjelenései a kommunikáció számtalan felületén, mert itt egy nemzetközi agymosás zajlik, hanem mert egyszerűen tömegében lépnek be fogyasztóként ezek a csoportok a piacra, és lesznek önálló igényeik. És hát ez azt jelenti, hogy el lehet adni nekik dolgokat. A Coca-Colának vagy más multinak nincs ideológiája, csak a profit, és abban a helyzetben, amikor egyre több nő, meleg, fekete vagy más létrejött kisebbségi identitás érhető el jobban, ha rájuk céloznak, akkor rájuk is fognak célozni, hogy csilingeljen a pénz a kasszában.

Úgyhogy van egy rossz hírem a Pestisrácok szerzőinek, a buziplakátok nem a „buzilobbi” megjelenését jelentik, hanem azt, hogy egyszerűen a Coca-Colánál kiszámolták, megmérték és kikutatták, hogy ez pénzt fog hozni a cégnek. Egyrészt mert az ő fogyasztói csoportjaikban nem számít parának az, ha a melegséggel kampányolnak, ellenben behúzhatnak, vagy erősebben magukhoz köthetnek ezzel fogyasztói csoportokat. Pluszban pedig számíthatnak a jobboldal hőbörgésére, ami egy csomó ingyen médiamegjelenést hozhat nekik.

Attól pedig ugye nem kell félniük, hogy bármi következménye lesz a dolognak, hiszen a Coca-Cola is kiemelt üzleti partnere a magyar kormánynak, munkahelyek létrehozására kaptak támogatást, Orbán Viktor adta át pár éve az új gyárüzemüket. Ha pedig a pénz és a homófóbia – elnézést, a „keresztény szabadság” – találkozik Fideszéknél, akkor a pénz az úr.

Még egy dologról érdemes szót ejteni az ügy kapcsán. Egyrészt, hogy mennyire szép ívet fut be a Pestisrácok cikke, amely a plakátokból kiindulva a pedofílián keresztül jut el addig, hogy itt a háttérhatalom buzliobbijának térhódításáról van szó, amelynek célja a gyerekeink buzivá tétele.

„Dehogyis meggyőzéssel terjed! Csak nézzed az aluljáróban, az utcán, lehetőleg mindenhol, és szokjad a dolgot, hogy amikor a gyerekedet megrontja valami középkorú »cukrosbácsi«, akkor már ne akadj ki rajta.”

Bevallom, nekem ez a kedvenc mondatom a cikkből, hiszen ritkán látni ennyire egyértelmű hardcore kiállást, főleg a Fidesz-médiában, a kisgyerekek, vagy fiatal felnőtteket szexualizáló reklámkampányok, médiakampányokat illetően. Még ha ez egy nehéz terep is.

Csak ugye a bökkenő az, hogy ez a mondat, ismerve a történeteket, leginkább nem a homoszexuálisokról szól, hanem a pedofilokról, akik a nyilvánosságban megjelent ügyek többségében heteroszexuálisok. Leginkább ezzel a mondattal leplezi le magát a cikk, hogy ők a buziknak akarnak nekimenni, összemosva a pedofíliát a homoszexualitással, de mégis egy olyan témát írnak körül, aminek semmi köze sincs ahhoz, hogy valaki homoszexuális vagy heteroszexuális. Ez a pár plakát ugyanis csupán csepp a tengerben, és még nem is durva a nőket szexualizáló plakátokhoz képest. Persze azt a képzetet én nem ugranám meg a Pestisrácok helyében, hogy a szexualizáló plakátoktól bárki pedofil lesz, de lelkük rajta, ha ők így gondolják.