A Népszava nézett utána, hogyan gazdálkodott a kormány az úgyneveztt maradványpénzekkel, melyekkel minden évben szabadon rendelkezhet. Valószínűleg senkit sem ér nagy meglepetés, ha elöljáróban annyit elárulunk, az eddig elköltött 304 milliárd forintból idén sem az egészségügyre és a közoktatásra jutott a legtöbb pluszforrás.

Bár a legkézenfekvőbb az lenne, ha a maradványpénzeket egyből az államadósság csökkentésére szánnák, a kormány szívesebben költi inkább olyan célokra, amelyek nem szerepelnek a költségvetési törvényben. Ennek egyrészt az az oka, hogy a költségvetés elfogadása után is merülnek fel költségek, másrészt az, hogy a kormány előszeretettel költi el ezt a pénzt olyan célokra, amiknek nem szeret különösebben nagy nyilvánosságot adni.

A legtöbb pénz (139 milliárd forint) gazdaságfejlesztésre ment el idén, melynek legkiemelkedőbb tétele egyértelműen a BMW debreceni gyárának építésére adott 33 milliárd forint, illetve a Magyar Falu Programra szánt 29 milliárd forint. Bár az oktatás is egy egész nagy összeget szántak, ennek nagy része a kormánynak kedves egyetemeken landolt:

a Corvinus Egyetem 23 milliárd forintot, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedig 1,5 milliárd forintot kapott. Közoktatásra tehát alig 3 milliárd forint jutott. Emellett, miközben naponta jelennek meg hírek az gészségügy egyre romló állapotáról és a betegellátás akadozásáról, erre az ágazatra csupán 1 milliárd forint plusztámogatást adott a kormány.

A nagy kormányzati látványberuházások ennél már sokkal jobban jártak: 18 milliárd a várnegyed, 9 milliárd a Budai Vár, 1 milliárd pedig a Kossuth téri állami épületek felújítására jut pluszforrásként.

A kormánynak kedves épületek mellett szép összegből épül az őszi önkormányzati választási kampány is: Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodája plusz 5 milliárdot költhet kormányzati kommunikációra, ezzel együtt tehát idén 42,5 milliárdot fordíthatnak kormánypropagandára.