Éppen ma ünnepli századik születésnapját Bálint György, aki Bálint gazda néven évtizedekig volt az ország legnépszerűbb, televíziós kertésze.

1919. július 28-án született, földből élő, középbirtokos zsidó családba, apját, Braun Izidort Gyöngyösön mint folyamatosan új növényfajtákkal kísérletező helyi újítót tartották számon. Bálint György 1941-ben szerzett kertészmérnöki diplomát, de 1942-ben behívták munkaszolgálatra, ahonnan náci koncentrációs táborba került. A Holokausztban teljes családját: szüleit és testvéreit is elveszítette.

1949-től 1952-ig a Földművelésügyi Minisztériumban, majd 1955-től 1959-ig a Mányi Állami Gazdaság főagronómusaként dolgozott. Több kertészeti szaklap szerkesztője, majd 1981-től 2009-ig az MTV-ben több meződgazdasági, kertészeti műsor szereplője, főszerkesztője volt.

Noha hosszú élete nagy része a viharos huszadik századra esett, ennek ellenére sem veszítette el soha a kertészet, a gazdálkodás és bővebben a természet iránti folyamatos családi hagyományból származó elkötelezettségét.

Ráadásul arra, hogy mindezt a szélesebb társadalommal is megossza, kifejezetten ügyesen és jól használta ő, és szerkesztői is a tömegmédiát. Valódi, országos ismertségre azután tett szert, miután a Magyar Televízió a nyolcvanas évek elején útjára indította első élő, heti magazinműsorát, az Ablakot, amelyben Bálint állandó kertészeti rovatot kapott. Mivel a műsor aranykora az akkor már egyre több háztartásban fogható televíziók és egyben a Kádár-korszakban ugyancsak gomba módra szaporodó hétvégi hobbitelkek, kiskertek kora is volt egyben, ezért nem csoda, ha „Bálint gazda” tanácsai közös, generációs élménnyé is váltak a tömegmédia utolsó nagy korszakában, a nyolcvanas, kilencvenes években.

Ahogy arról a születésnap kapcsán több hírportál is beszámolt, Bálint gazda ma is felkapott oldalt üzemeltet a közösségi médiában, saját honlapja is van, sőt, a „A százéves kertész” címen még egy vele készült riportkönyv is megjelenés előtt áll, amelyben most élete legfontosabb eseményeire, megpróbáltatásaira is visszaemlékezik.

Noha valóban volt országgyűlési képviselő is 1994-től a Szabad Demokraták Szövetsége színeiben, Bálint a 2000-es évek elejétől szinte szimbolikus alakjává vált az egyre zavarosabb közbeszéd és a válságok nyomán a közügyektől elforduló magyar polgárságnak, akik inkább újból „kertjeiket kezdték művelni”. Mindezek ellenére idén tavasszak Bálint mégis „politikai botrány” tárgya lett, miután szűkebb hazája, Budapest 16. kerülete egy helyi fideszes önkormányzati képviselő javaslatára „liberális múltja” miatt megtagadta tőle a díszpolgári címet.

Azt végül helyi ellenzéki pártok, civilek és szakszervezetek kezdeményezésére „alternatív formában”, szavazás után kapta meg, és kisebb ünnepség keretében nyújtották át neki.

Noha a napi politikát követi, abban ezt az epizódot kivéve Bálint György ma sem vesz részt, nem lehet azonban azt állítani, hogy ne lenne fajsúlyos véleménye korunk legégetőbb politikai kérdésében, a klímaváltozásban.

Bálint ugyanis rendszeresen figyelmeztet a klímaválság Magyarország flórájában is egyre inkább érzékelhető, drasztikus hatásaira is, mindeközben annak a globális gazdaságra, kereskedelemre gyakorolt befolyását is rendszeresen felemlítve.

Századik születésnapja előtt például a Reuters hírügynökség kérdéseire megismételte azt a véleményét, hogy a globális élelmiszerkereskedelem össze fog omlani, a bolygó népessége azonban 2050-ig 10 milliárd emberre fog nőni, éppen ezért szerinte az önnfenntartó gazdálkodás elterjedése az egyetlen lehetőség az éhezések elkerülésére.

Véleményével pedig Bálint gazda nincsen egyedül. A Global Open Data for Agriculture and Nutrition nevű, az élelmiszerellátára vonatkozó adatok szabad hozzáférével foglalkozó nemzetközi szervezet vezetője, André Laperrière például figyelmeztet,

2019-ben már 795 millió embernek nincs hozzáférése biztonságos, tápláló élelmiszerekhez, és ez a jelenség már nemcsak Ázsiát vagy Afrikát, de az Európai Unió egyes tagállamait is érinti.

Az Arizonai Állami Egyetem kutatói által pedig 2018 nyarán publikált tanulmány szerint pedig, ha a szén-dioxid kibocsátás emelkedése a jelenlegi mértékben folytatódik, a zöldség-, gabona- és gyümölcsfélék terméshozama 2100-ig 3%-kal csökkenhet, amely több évszázaddal visszavetheti jelenlegi körülmények között a mezőgazdaságot. Ennek a vízforrások kiszáradása, és a meglévő élővizek sótartalmának drasztikus emelkedése az elsődleges okai.

Az ország kedvenc főkertésze pedig ezzel százéves korában látszólag jobban tisztában van, mint a magyar kormány nála elvileg több információval rendelkező, jóval fiatalabb tagjai. Legalábbis ezt a következtetést lehet levonni az olyan nyilatkozatokból, mint amikor Szijjártó Péter az autóipar profitjait a klímakatasztrófa elkerülésénél is fontosabbnak tartja, vagy mint amikor Cseresnyés Péter államtitkár parlamenti felszólalásában azt vélelmezte, hogy az ember okozta klímaváltozás még nem bizonyított, tudományos tény (miközben természetesen az.)