A hvg.hu figyelt fel a hírre, amely szerint az ENSZ csütörtökön megjelent jelentésében részletezi azokat az eseteket, amelyek során a venezuelai biztonsági erők halálosztagai bírósági ítélet nélküli kivégzéseket követtek el: áldozataik legtöbbször fiatal, ellenzéki férfiak voltak.
A gyilkosságok helyszíneit a jelentés szerint úgy rendezték el a „speciális osztagok”, hogy úgy tűnjön, mintha az illetők fegyveresen ellenálltak volna a hatósági intézkedéseknek. A tavalyi évben ezeknek a gyilkosságoknak a száma elérte az 5287-et, idén májusig pedig az 1569-et.
A jelentés azt állítja, hogy
„A szemtanúk szerint a FAES [venezuelai biztonsági erők] tagjai minden esetben manipulálták a gyilkossági helyszínt, és a bizonyítékokat. Fegyvereket és kábítószert helyeztek el ezeken a helyeken, majd fegyvereikből lövéseket adtak le a falra vagy a levegőbe, hogy konfrontációt sejtessenek, és hogy úgy tűnjön, mintha az áldozat ellenállt volna a hatóságoknak [kiemelés az eredetiben]”
A venezuelai diktátor, Nicolás Maduro kormánya szerint a jelentés elfogult, mivel az
„a negatív tanúvallomásokat az extremitásig előnyben részesíti, miközben elfedi vagy bagatellizálja az emberi jogok terén tett lépéseket.”
Korábban a brit The Guardian számolt be róla, hogy Caracasban olyan negyedekben vetik be fiatalok legyilkolására a FAES egységeit, amely negyedek korábban pont a „chavismo” bölcsőjének számítottak.
A cikk kitér arra is, hogy a FAES-t még 2017-ben alapította Maduro, formálisan a hadsereg, mások szerint a rendőrség kötelékébe szervezve. Ennek az egységnek eredetileg a „terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc” volt a feladata. Kezdeti létszáma 1300 fő volt.
Helyi emberi jogi aktivisták (Provea) szerint az alakulatot egyértelműen politikai célból hozták létre. Ugyanezen források állítják, hogy az év elején, a januári zavargások idején csak a caracasi tüntetők közül 43-at öltek meg az egyenruhások.
Juan Guaidó 2019 januárjában a Nicolás Maduro rezsimje ellen tiltakozó, milliós ellenzéki demonstrációk után jelentette be, hogy saját magát nyilvánítja Venezuela törvényes elnökének, és célja az elnök megdöntése, az ország mély gazdasági-politikai válságának felszámolása.
Guaidó ideiglenes elnökségét legitimnek ismerte el az Egyesült Államok és az Európai Unió is. Madurót viszont a közeli Bolívia mellett Oroszország is aktívan támogatja, utóbbi speciális katonai egységeket is küldött az országba.
