Larry Sanger, a Wikipedia társalapítója saját weboldalán hirdette meg a közösségi médiák 48 órás bojkottját, amelyre most csütörtök-pénteken, július 4-5-én kerülne sor. A sztrájk idején a résztvevők nem használnák a különböző platformokat, kivéve a sztrájkot hirdető posztok közzétételét.

A sztrájk célja, hogy a felhasználók megmutassák erejüket az „óriási, manipulatív vállalkozásokkal” szemben, és visszaköveteljék tőlük a személyes adatok, magánélet és felhasználói élmény fölötti ellenőrzést.

A weboldalán közzétett felhívásban Sanger azt írja:

„Mi, a sztrájkolók, szorgalmazzuk a globális fejlesztői közösségnél a decentralizált közösségi média új rendszerének kidolgozását. Ez a sztrájk, ha sikeres, megmutatja a világnak – a nagy techcégekenek, kormányzatoknak, fejlesztőknek, és a közösségi média felhasználóinak -, hogy óriási igény van egy olyan rendszerre, amelyben ki-ki saját maga birtokolja a rá vonatkozó adatokat. Mindenki egyénileg kontrollálja ezeket, ahogyan ki-ki maga rendelkezik az emailjei, üzenetei és blogjai fölött.”

Sanger emellett követeli az egyes platformok közötti átjárhatóságot, illetve közös, minden szolgáltatóra érvényes univerzális sztenderdek és előírások megalkotását.

Részvételünket a #SocialMediaStrike címke használatával tudjuk kifejezni, amelyet a felhívás szerint érdemes naponta többször kiposztolnunk, amellett, hogy egyébként más célra nem használjuk a sztrájk alatt ezeket a platformokat. A programozókat arra sarkallja Sanger, hogy fejlesszenek olyan kis programokat, amelyek telepítésük után automatikusan elvégzik a posztolást helyettünk, így fizikailag tényleg nem kell belépnünk a közösségi média világába.

Sanger egy Digitális Függetlenségi Nyilatkozatot is közzétett, amely hosszan sorolja a nagy techvállalatok bűneit (a személyes adatokkal való visszaéléstől, a gyűlöletkeltő, botránygerjesztő tartalmak előtérbe helyezésén és az átláthatatlanságon át egészen a privát életünk üzletté tételéig), illetve lefekteti a decentralizált közösségi média alapelveit is. A nyilatkozathoz bárki csatlakozhat.

Eddig kb. ezer ember írta alá a nyilatkozatot, de hogy valójában mennyien vesznek majd részt a sztrájkban, csak csütörtök-pénteken fog kiderül. Sanger is számít arra, hogy elsőre nem sikerül majd átütő eredményeket elérni, de reméli, beindul majd a hólabdaeffektus és későbbi akciókhoz egyre többen és többen fognak csatlakozni.

A kvázi-monopolhelyzetben működő közösségi médiavállalkozások egyre nagyobb fejfájást okoznak a technológiai szakértőknek, politikusoknak egy egyszerű felhasználóknak. Miközben az EU mind az adatvédelem, mind az adóelkerülés ügyében tett néhány szemérmes lépést a nagyvállalatok megregulázása felé, az Egyesült Államokban főként csak javaslatok szintjén tematizálódik a probléma. A Demokrata Párt elnökjelöltségét elnyerni akaró Elizabeth Warren az 1930-as évek trösztellenes intézkedéseinek mintájára, például szétdarabolná a techóriásokat, de egyre gyakrabban felmerül az államosítás ötlete is – melynek következtében a hétköznapi életünk részét képező platformok valóban közösségi szolgáltatásokká válnának, mint a víz, közutak vagy épp a közmédia.

Idén májusban a Facebook társalapítója, Chris Hughes is a platform feldarabolása mellett foglalt állást.

Ezekkel a felülről érkező törekvésekkel szemben a nagy techcégek dolgozói alulról építkező törekvésekkel próbálják megzabolázni munkáltatóikat. Ahogy arról korábban a Mérce is beszámolt, a techcégek dolgozói nemcsak tisztességes munkakörülményeket és jobb béreket követelnek, de tiltakoznak az adatvédelmi visszaélések ellen, valamint az ellen, hogy az általuk fejlesztett termékeiket a cégek az állampolgárok megfigyelésére, kémkedésre, háborúra, vagy épp a szabadságjogok megsértésére fordítsák.