Lovász László, az MTA elnöke Palkovics László a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének átalakításáról szóló törvényjavaslatának parlamenti vitanapján nyílt levelet intézett a parlamenti frakciók vezetőihez, amelyben azzal fordul az országgyűlési képviselőkhöz, hogy az MTA álláspontját figyelembe véve mérlegeljék, hogyan szavaznak majd a magyar tudomány jövőjét meghatározó javaslat ügyében.

Lovász a levél elején leszögezi: az Akadémia működtetése transzparens, az önkormányzatiság és a testületi irányítás elvén alapul, kutatóhelyeik a maguk tudományterületén pedig nemzetközi összehasonlításban is elismertek.

Az MTA elnöke konkrét érveket hoz az Innovációs és Technológiai Minisztérium által összeállított tervezet ellenében:

• Lovász szerint továbbra sincs valódi magyarázat a kutatóhálózatából létrehozandó Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot irányító ELKH Titkárság létrehozására, mert a törvény szerint ennek feladata a kutatások intézményrendszerének fenntartása és működtetése lenne, de a feltételeket a törvényjavaslat szerint továbbra is az MTA biztosítja.
• Az új intézmény Irányító Testületébe az MTA minden törekvése ellenére sem került be az irányított kutatóhálózat képviselete, ami ellentmond az eddigi és indokolt önkormányzatiságnak.
• Az MTA egyedi magánjogi szerződések keretében kívánja biztosítani jelenlegi intézményei számára a tulajdonában lévő vagyontárgyak használatát, e közfeladat ellátásához az MTA költségvetési támogatásában rendszeres forrást szükséges biztosítani a vagyonelemek fenntartási és fejlesztési költségeire. A köztestület tulajdongyakorlásának ettől eltérő módon történő korlátozása az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdésébe ütközhet, ellentételezés nélküli kisajátításként értelmezhetően.
• A tervezet megkerüli az ELKH intézményeiben foglalkoztatottak személyi bérének nem pályázati úton történő biztosítását, holott elengedhetetlen, hogy a kutatóhelyek határozatlan időre, kiszámítható és tervezhető módon foglalkoztathassanak kutatókat, ne csupán egyes projektekhez kötve. Ellenkező esetben semmi sem indokolja az ingatlanok és más vagyonelemek folyamatos használatának biztosítását az ELKH-kutatóhelyek számára.
• Az MTA kutatóhálózatának kiszervezésével az MTA egészére jellemző szinergiáktól fosztanák meg a kutatókat, ami Lovász szerint „az egész társadalmunkra kiható értékvesztést okozna.”
• Lovász azzal szemben is aggodalmának ad hangot, hogy jó ötlet-e az új kutatóhálózatot Báró Eötvös Lorándról elnevezni, hiszen a nevét már most számos jeles intézmény viseli Magyarországon, köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem is. „Mindezek ismeretében kérdéses, hogy kellően megkülönböztetné-e a névhasználat az ország e jelentős intézményeit” – írja.

Az MTA vezetői szerdán 13 órától nemzetközi sajtótájékoztatót is tartottak az Akadémia főépületében, amelynek témája ugyancsak a Palkovics-féle törvényjavaslat volt.

A sajtótájékoztatón olyan jelentős hírügynökségek képviseltették magukat, mint a Reuters, a Bloomberg, az AP, az AFP, valamint az európai média fontosabb szereplői, mint a Die Welt, az ARD, az APA, a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Guardian.

A sajtótájékoztatón megfigyelőként jelen volt még az Európai Bizottság, az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium egy-egy képviselője is.

A sajtótájékoztató időpontjának egyébként különös aktualitást adott, hogy az Akadémia napra pontosan egy éve kapta meg az ITM-től a rá vonatkozó törvénytervezetet, melynek véleményezésére a minisztérium 54 percet biztosított.

A sajtótájékoztatón lényegében azon az érvrendszeren ment végig Lovász László, amely saját levelének, illetve az MTA múlt héten kiadott helyzetértékelésének gerincét is adta, amely szerint – amennyiben a szervezet átalakítására vonatkozó törvény tervezetét a jelenlegi formában fogadják el – sérül a tudományos kutatás szabadsága, és Magyarország számára alapvető értékek veszhetnek el. Az MTa múlt szerdai közleményében ugyancsak pontokba szedve hasonlította össze a törvényjavaslat és az intézmény álláspontja közötti fontosabb különbségeket a kutatóhálózat elvétele, a kutatóhálózat irányítási rendszerere, az alapfinanszírozás és az MTA vagyonának átruházása kérdésében.

Közvetítésünk az angol nyelvű sajtótájékoztatóról: