Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az ellenzéki erőviszonyok az EP-választások után

Mindenkit meglepetésként ért a május végi európai parlamenti választások eredménye. Senki nem gondolta, hogy az elmúlt 9 évben többé-kevésbé bemerevedett ellenzéki oldal egyik pillanatról a másikra teljesen átalakulhat. Márpedig ez a választás ezt a folyamatot indította el. A Momentum és a DK hirtelen megerősödésének magyarázatáról már több cikk is született, melyek a jó kampányt és a világos üzeneteket helyezik előtérbe. Ez az elemzés pusztán az eredményekre fog fókuszálni, azokon belül is kiemelten a megyei jogú városokra és Budapest kerületeire.

Részvétel és mozgósítás

Először is vizsgáljuk meg, hogy miként alakult a részvétel a tavalyi országgyűlési választáson az EP -választáshoz képest.

A tavalyi választáson Budapesten 74,7%-nyi szavazó szavazott érvényesen (közel 5%-kal az országos átlag felett), míg az EP-választáson kiemelkedő, 52,3%-os arányt ért el a város (9%-kal meghaladva az átlagot). A megyei jogú városok 73,5%-os érvényes szavazataránya is az országos átlag felett volt, akárcsak az EP-választáson, ahol 45,2% szavazott (ez csak 2%-kal volt az átlag felett).

Az EP-választás alapvetően egy mozgósítási verseny, ahol a pártok a törzsszavazóikat próbálják megszólítani. Az adatokból az látszik, hogy ez a Fidesznek sikerült jobban, ugyanis mind a nagyobb városokban, mind a fővárosban nagyobb arányban mentek el a szavazóik, mint az ellenzéki oldalon. Ez a nagyobb mozgósítás állhat a Fidesz enyhe erősödése mögött (a tavalyi országgyűlési választáson 47,3%-ot, idén 51,9%-ot szereztek a belföldön szavazók körében).

A Fidesz Budapesten 12%-kal, a megyei jogú városokban pedig 14%-kal több szavazót tudott elvinni az ellenzéki oldalhoz képest (79-67 és 68-54% arányban a tavalyi szavazóik számához képest). Mivel viszont mindkét tábor jóval aktívabb volt, mint azt előzetesen várni lehetett (a 2014-es EP-választáson 50% alatti mozgósítás volt tapasztalható), így nem meglepő a rekordmagas részvétel sem.

Kerületek sorrendje

Budapesten nem történt érdemben változás, a Fidesz erősödése követte az országos átlagát (a tavalyi 38,3%-ról 41,2%-ra erősödött). Az erős fideszes kerületek továbbra is a belvárosi és a budai kerületek (I., II., V. és XII. kerületek), ám az átlagot meghaladóan erősödött a XVII. és a XXIII. kerület is. Ezekben a kerületekben korábban a Jobbik jelentősebb erőt képviselt (16,5%-ot, illetve 20,2%-ot), ezért lehetséges, hogy a Jobbik szavazók egy részét a Fidesz magához tudta húzni.

Az ellenzéki pártoknál már sokkal keszekuszább a helyzet. A korábban stabil MSZP-fölény minden kerületben megszűnt, és helyére a DK és a Momentum lépett. Nyolc kerületben a Momentum lett a legerősebb ellenzéki párt (ezek a budai és a belvárosi kerületek), 11 kerületben a DK lett a Fidesz kihívója, és 4 kerületben közel ugyanolyan erős a DK és a Momentum (a korábbi MSZP-s fellegvárban, a XIII. kerületben csupán egyetlen szavazat választja el őket egymástól). A Momentum esetében a párt majdnem kétszer annyi szavazatot kapott Budapesten, mint az országos átlaga, míg a DK-nál ez csak +25%-nyi szavazat volt.

Az MSZP elvesztette szavazói felét, így a tavalyi 18% helyett 9%-on áll. A Jobbik és az LMP bázisa pedig összeomlott, mindkét párt alig 3%-os eredményt ért el a fővárosban. Külön meglepetés az MKKP szereplése; az ellenzéki párt Budapesten minden kerületben tudta növelni támogatottságát (0,5-1,5%-kal nőtt a szavazatarányuk).

Az adatokból az látszik, hogy 23-ból 16 kerületben meghaladja a DK-Momentum-MSZP hármas támogatottsága a Fideszét, ezzel is mutatva, hogy jó esélyei vannak a három pártnak az önkormányzati választáson győzelmet aratni (feltéve, ha a pártok közötti koordináció sikeres lesz).

Megyei jogú városok

A megyei jogú városokban hasonló tendenciák láthatók, mint Budapesten. A Fidesz mindenhol tudott erősödni a jobb mozgósításnak köszönhetően. Míg tavaly 43,4%-ot értek el a 23 városban, ezúttal közel 48%-ot kapott ezekben a párt. A városok erősorrendje nem változott érdemben, egyedül Hódmezővásárhelyen látható visszaesés a Fidesz szempontjából (2% alatt erősödött a támogatottságuk, szemben a 4,5%-os átlaggal). Emellett Veszprémben és Szombathelyen is kisebb volt a kormánypártok erősödése, ám így is 50% fölötti eredménnyel zártak 23-ból 7 városban.

Az ellenzék számára szintén meglepetés volt a nagy átrendeződés ezekben a városokban is. A korábban 20%-os támogatottsággal bíró Jobbik 6%-ot kapott, míg a DK 6%-ról 18% fölé, a Momentum 3,8%-ról közel 11%-ra erősödött. Az MSZP megtartotta szavazói egy részét, 14,4%-ról 8%-ra esett. Az LMP összeomlása ezekben a városokban is megtörtént, így végül a párt 8,6%-os támogatottságról 2,5%-ra zuhant, ezzel a leggyengébb erővé vált.

A Mi Hazánk Mozgalom közel országos átlagát hozta a nagyobb városokban, 3,3%-ot, ezzel is megerősítve azt a feltevést, hogy támogatottságuk a Jobbikéval mozog. Az MKKP szintén tudta bővíteni táborát, a tavalyi 2,1% helyett immár a szavazók 2,8%-a támogatta őket a nagyobb városokban.

Szavazók vándorlása Budapesten

Az ellenzéki oldalon tapasztalt átrendeződés az adatokat látva nagyrészt egyszerűen magyarázható. A DK főleg az MSZP szavazóit, míg a Momentum főleg az LMP és az Együtt támogatóit tudta magához húzni a tavalyi választáshoz képest. Ha megnézzük a kerületenkénti eredményeket, akkor látható, hogy ezen kívül a Jobbik szavazók egy része is a Momentumhoz vagy a DK-hoz pártolt, mégpedig úgy, hogy a budai és a belvárosi kerületekben inkább a Momentumot támogatták, míg a külső kerületekben (például XXI. kerület) inkább a DK profitált a Jobbik szavazóinak lemorzsolódásából.

Emellett nem szabad megfeledkezni a Mi Hazánk megjelenéséről sem. Az ő támogatottságuk főleg a Jobbiktól függött, hiszen a legerősebb kerületük a XXIII. kerület volt (3.6%-kal), akárcsak a Jobbiknak 2018-ban, ahol akkor 20% fölött teljesített a párt. Tehát a Jobbik szavazóinak egy kisebb szelete (nagyjából 8-10%-a) a Mi Hazánknál kötött ki. Végezetül a Fidesz is tudott egy kis részt szerezni a Jobbik szavazóiból, de ez csak töredéke a jobboldali párttól elvándorolt választóknak.

Összefoglalva tehát a vándorlás arányát, körülbelül az alábbi arányban mozogtak az új pártot választók az egyes pártok között:

  • LMP: 90% fölött a Momentumhoz
  • MSZP: 90% fölött a DK-hoz
  • Jobbik belvárosban és Budán: 50% a Momentumhoz, 30% a DK-hoz, 10% a Mi Hazánkhoz, 10% a Fideszhez
  • Jobbik más kerületekben: 50% a DK-hoz, 30% a Momentumhoz, 10% a Mi Hazánkhoz, 10% a Fideszhez.

Vándorlás a megyei jogú városokban

A nagyobb városokban kissé más dinamika érvényesült a pártok között. Először is, az MSZP valamelyest nagyobb arányban tartotta meg a szavazóit (a fővárosban tapasztalt 50%-os veszteség helyett „csak” 43%-kal csökkent a párt relatív támogatottsága), és az elvándorlók legnagyobb része a DK-t választotta. A Momentum ugyanúgy az LMP szavazóiból építkezett, akárcsak a fővárosban, ám a Jobbik szavazóinak csak egy kisebb részét tudta megszerezni. Ennek fő oka, hogy a Jobbik szavazói főleg a DK-t választották.

Ha megnézzük városonként az adatokat, azt látjuk, hogy például Dunaújvárosban – ahol régen az MSZP, majd a DK is erősebb bázissal bírt – a Jobbik-szavazók több mint fele a DK-hoz vándorolt. Ebben a városban érte el legjobb eredményét a Jobbik tavaly, közel 30%-nyi szavazatot szerezve, ám úgy tűnik, a mostani 11,4%-os eredmény már a szavazók visszavándorlását mutatja (így Tatabánya mellett Dunaújváros lett a DK legerősebb bázisa, 24%-nyi szavazóval).

A Mi Hazánk és a Fidesz is jól járt a Jobbik szétesésével. Szemben a budapesti eredményekkel, ahol amúgy is kevesebb korábbi jobbikost lehetett megszerezni, a megyei jogú városokban a Mi Hazánk bázisát 10-15%-nyi Jobbikavazó adta, míg a Fidesz több városban is (például Kaposváron, Miskolcon és Debrecenben) közel 20%-nyi átszavazót tudott szerezni, vélhetően a Jobbik táborából.

A legjobb eredményt a Mi Hazánk Szolnokon és Hódmezővásárhelyen érte el (5%-ot), ezzel mindkét városban az országos átlaga felett teljesített.

A megyei jogú városokban az alábbi arányban vándoroltak a szavazók új pártokhoz:

  • LMP: 80% fölött a Momentumhoz, 10% a DK-hoz
  • MSZP: 90% fölött a DK-hoz
  • Jobbik: 50% a DK-hoz, 20% a Momentumhoz, 15% a Mi Hazánkhoz, 15% a Fideszhez.

Összefoglalás

Az idei EP-választás egy új korszakot nyitott a magyar politikában. Azzal, hogy a Jobbik erős bázisa 10 év után megrogyott, hogy az MSZP-t 8 év után megelőzte a DK, illetve hogy az LMP is teljesen lenullázta a 2010 óta stabil bázisát Budapesten és a nagyvárosokban, újra egy aszimetrikus, ám kétosztatú politikai tér kezd kialakulni. Habár a Fidesz továbbra is 45%-os támogatottsággal bír a nagyobb városokban (ami meg is haladja a 42%-os tavalyi eredményét), immár két olyan párt – DK és a Momentum – követi (összeadva 30% feletti támogatottsággal), amelyek sokkal karakteresebb programmal álltak elő az Orbán-rendszer alternatívájaként, mint a korábban erősebb ellenzéki pártok bármikor.

Ha a Momentum meg tudja szerezni az LMP maradék szavazóit, illetve a Jobbik-szavazók egy részét, továbbá ha a DK a Jobbik és az MSZP vidéki bázisát meg tudja szólítani, akkor a Fidesz máris egy nagyon szoros küzdelemre készülhet az őszi önkormányzati választásokon.

És ha ősszel még nem is szilárdul meg ez az újonnan kialakulni látszó kétosztatúság a pártrendszerben, elképzelhető, hogy az ellenzéki oldal 2022-ben már az „Orbán vagy Európa” üzenet zászlaja alatt indul majd a Fidesszel szemben a választásokon, ráadásul sokkal jobb esélyekkel, mint ahogy tavaly tavasszal tette azt.

Címlapkép: MTI/Illyés Tibor
Olvass tovább!