A csütörtök délután, az Úzvölgyében található, főként első világháborús magyar katonasírokból álló temetőnél történt incidens – mely során a törvénytelenül felállított román emlékmű avatására érkező demonstrálók köveket dobáltak a bejártnál élőláncot álló székelyföldi magyarok felé, dulakodtak a csendőrökkel, majd feltörve a székelykaput behatoltak a temetőbe – elsősorban arra alkalmas, hogy etnikai konfliktust szítson egyébként egymáshoz sok szálon kötődő emberek között.
Az ilyen egymásnak feszülések után könnyű magyarok vs. románok keretben értelmezni a dolgokat, holott általában érdekelt szereplők és politikai kisvállalkozók tudatos provokációiról van szó, melyek célja a társadalmak tagjainak egymásnak ugrasztása. Ilyen esetekben pedig érdemes azonosítani ezeket a szereplőket, mintsem általánosságban két nemzet konfliktusáról beszélni.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) elnöke pénteken, a francia közszolgálati rádió (RFI) román csatornáján is tudatos provokációról beszélt, felsorolva pár szereplőt:
„Civil szervezetek, pópák, tartalékos katonák szervezték meg, köztük Chelaru tábornok, plusz néhány volt európai parlamenti képviselő, akik a helyszínen tartózkodtak.”
A magyarországi olvasóközönségnek ez a felsorolás nem mondhat sokat, de a román médiának Mircea Chelaru neve automatikusan a putyini orosz rezsimmel ápolt szoros kapcsolatokat juttatja eszébe.
Chelaru 1990-ben a román sztálinista titkosrendőrségből, a Securitateából épp csak Román Hírszerző Szolgálattá alakult titkosszolgálat „irredenta szervezeteket figyelő” osztályának vezetője volt, 2000-ben pedig pár hónapig a hadsereg vezérkari főnöke is. Közéleti karrierje során változatos román nacionalista pártokban és politikusok mellett fordult meg. Jelenleg a Román Nemzet Pártja nevű szélsőséges formáció tagja.
Chelaru gyakori szereplője az orosz állam tulajdonában lévő Sputnik hírügynökség anyagainak, és jó viszonyt ápol a Putyin főideológusaként számon tartott Alekszander Duginnal is, akinek 2017-es bukaresti előadásán is részt vett.
Chelaru mellett ott volt a tömegben párttársa, Ninel Peia is, aki az őszi elnökválasztásokon is tervez elindulni. Peia korábban a jelenleg kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) tagja volt, ám néhány botrányt kavaró kijelentése után kizárták onnan. 2016-ban egy kórházi fertőzés kapcsán a védőoltások felelősségéről írt a blogján, egy törvénytervezetet is benyújtott, amelyben börtönnel büntette volna a szülők belegyezése nélküli iskolai szexuális felvilágosítást.
Amikor tavaly februárban Peia és Chelaru megalapította a Román Nemzet Pártját, a Sputnik hírügynökség öles betűkkel ünnepelte őket, mint „Soros új romániai ellenségeit”.
A putyini álhíripar egyik zászlóshajójaként számon tartott hírügynökség román nyelvű oldala egyébként tegnap sem maradt ki az indulatok szításából. A portál égbe dicséri a „román hazafiak” hősiességét, amiért „igazságot tettek”. A „románok nagyszerű üzeneteként” közölték azt felhívást, amelyben az egyik szélsőjobboldali szervezet „Krisztus keresztjének megszentségtelenítésével” vádolja a magyarokat, akik élőláncot vontak a temető bejárata elé, hogy a hatóságok szerint is jogellenesen felállított emlékmű felavatását megakadályozzák.
A portál arról is ír, hogy mindkét tüntetői csoport zászlórudakat dobott egymás felé, mely állítást sem a helyszínen készült videófelvételek, sem a sajtóbeszámolók nem támasztják alá.
A percről percre tudósításában a Sputnik „román-ellenességgel” vádolta meg azokat a román médiumokat, amelyek tényszerűen tudósítottak az eseményekről, és hangsúlyozták a szélsőjobboldali román csoportok felelősségét.
Az uh.ro arról ír, hogy a különböző szélsőjobboldali csoportok mellett a temetőbe erőszakosan behatoló tömegben civilben ott volt Sebastian Cucoş, a román csendőrség helyettes parancsnoka is, aki a tavaly augusztusi kormányellenes tüntetés (a diaszpóra tüntetése) során elkövetett rendőri visszaélések miatt felelős. A portál szerint Cucoş – a belügyminiszter, Carmen Dan bizalmasaként – tavaly bukaresti focihuligánokat szervezett a békés kormányellenes demonstrálók közé, hogy azok provokációja után ráküldhesse a csendőröket a tüntetésre. Fennáll a lehetősége, hogy hasonló forgatókönyv valósult meg tegnap az Úzvölgyében is, szemtanúk szerint ugyanis több, az egyik bukaresti focicsapat tetoválását viselő focihuligán volt a temetőben behatolók között.
Az putyini propaganda egyébként előszeretettel avatkozik be ilyen, az úzvölgyihez hasonló feszült helyzetekbe, hogy tovább eszkalálja azokat. Legutóbb a német hatóságok állapították meg, hogy a tavaly augusztusi, Chemnitzben lezajlott szélsőjobboldali zavargásokat is részben az orosz álhírek tüzelték. Az orosz rezsim különböző nemzetközi szervezeteinek ujjlenyomata egyébként más román szélsőségesek körül is felfedezhető: a Vice romániai kiadványa még 2016-ban tárta fel, milyen orosz kapcsolatokkal is rendelkezik a román szélsőjobb egyik legfontosabb szervezete, az Új Jobboldal, illetve az a civil csoportosulás is, amely a tavalyi – végül kudarcba fulladt – „családvédelmi” népszavazást útjára indították. A harmincas évek fasiszta Vasgárdája által ihletett Új Jobboldal csütörtök délután is képviseltette magát az Úzvölgyében.
