A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány „határidő nélkül” elhalasztja a 2016 óta tervez és alatt álló közigazgatási bírósági rendszer bevezetésért – melyet korábban, a 2018-as kétharmados győzelem után egyből alkotmánymódosítással készítettek elő.
A kormánytól független elemzők egyöntetűen úgy látják, a Fidesz az EP-választások eredményei láttán, az Európai Néppárt felé tett engedményként dobja ki az ablakon az egyik szerelemprojektjét, amely a kormány számára kellemetlen ügyek elbíráláshoz hozott volna létre engedelmes, politikailag befolyásolható bíróságokat. A 444.hu uniós politikában jártas újságírója, Magyari Péter szerint nem is arról van szó, hogy az EPP kérte volna a közigazgatási bíróságok elvetését, forrásai szerint önkéntes, proaktív lépésről van szó.
Gulyás Gergely hivatalos indoklása szerint a tervezet amúgy teljesen rendben van, de még a nemzetközi aggályok megfogalmazásának lehetőségét is el szeretnék kerülni.
A 444 vette észre, hogy kormányzati hátraarc jegyében csütörtök este Hollik István kormányszóvívó már a jogállam nagy bajnokaként próbálta beállítani a kormányt. A KDNP-s politikus a HírTV Magyarország élőben című műsorában arról beszélt,
„a jogállamiság kérdésében a magyar kormány mindig is nagyon körültekintő volt, mindig is nyitottak voltunk az egyeztetésekre, nyitottak voltunk arra, hogy a szükséges vitákat is lefolytassuk és meggyőzzük a partnereinket…”
Hollik szerint ezeket a vitákat szeretnék lefolytatni, és amíg ezek le nem zárulnak, addig „időkorlát nélkül” elhalasztják a döntést.
Azt cáfolta, hogy nemzetközi nyomás lenne a kormányon ebben a kérdésben, csak nemzeti érdek, hogy az új intézmény bevezetését ne kísérjék viták.
Persze a közigazgatási különbírósági rendszert már az ötlet 2016-os megszületése óta komoly nemzetközi kritikák érik, és az EP-választás eredményeit leszámítva nincs más ok, amely megmagyarázná, miért éppen most lett hirtelen ilyen kompromisszumkész a Fidesz, amelyet korábban nem tántorított el semmilyen vita attól, hogy átverje akaratát (például a lex CEU ügyében).
A Fideszt olyannyira nem zavarták korábban a kritikák, hogy a különbíróságok felállítását egyenesen az ellenzék obstrukciója mellett erőltette át az Országgyűlésen tavaly decemberben, ugyanazon a napon, amikor a rabszolgatörvényt is megszavazták a kormánypártok.
Az európai jogállamiság kérdésében mérvadó testület, a Velencei Bizottság korábban több ponton is kritizálta a projektet, a fékek és ellensúlyok rendszerének további gyengítését látva benne.
(Mérce / 444)
