Az Igazságügyi Bizottságban egy összellenzéki, a devizahitel-tartozások miatti kilakoltatások felfüggesztéséről rendelkező törvényjavaslatot tárgyaltak, Szél Bernadett, független országgyűlési képviselőt pedig elkísérték a devizások érdekképviseletével foglalkozó Adóskamara tagjai is, hogy személyesen mondják el álláspontjukat a bizottság kormánypárti tagjainak.
A törvényjavaslatot azt követően nyújtotta be Szél Bernadett, Kunhalmi Ágnes és Szabó Tímea, hogy márciusban az Európai Bíróság kimondta többek között azt, hogy uniós jog szerint egyetlen hazai devizahiteles törvény sem mondhatta volna ki azt, hogy nem lehet megsemmisíteni a kölcsönszerződéseket, ha az árfolyamkockázatról szóló rész azokban tisztességtelen.
Szél szerint az Európai Bíróság döntését törvényben kell megerősíteni: fel kell oldani a szerződések megsemmisítésére vonatkozó törvényi tiltást, és fel kell függeszteni az összes kilakoltatást addig, amíg a parlament el nem végzi a szükséges munkát.
Dr. Szepesházi Péter az Adóskamarától elmondta, hogy a hazai bírói gyakorlat kullog az uniós fogyasztóvédelmi jog mögött, és a kormánypárt érdeke is, hogy elfogadjanak egy ilyen törvényt, a következő hónapokban ugyanis újabb uniós ítéletek várhatóak, amelyet „további szerződéseket további okokból döntenek meg”.
Az ülésen Varga László MSZP-s, Jakab Péter jobbikos és Arató Gergely DK-s képviselő is felszólalt, utóbbi szerint a devizások csak annyit kérnének most, mint amennyi egy korty levegő a fuldoklóknak.
A Szél által az ülésről a Facebookra feltöltött videóban az is hallható, hogy Vigh László, a Fidesz országgyűlési képviselője azt mondja:
„Nagyon sok mindenben igazuk van. Én nagyon sok alkalommal eljöttem a devizahitelesekkel tárgyalni, és nem tudom a jó megoldást. Tehát voltak döntések a kormányoldal részéről, és most ígérem, hogy szeretnék további kormánydöntéseket, hogy segítsünk azon, hogy ne kerüljenek ki [az otthonaikból].”
A bizottság végül az érintettek részvétele és az ellenzékiek érvelése ellenére is, a tartózkodások miatt elutasította a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét, így Szél kezdeményezése egyelőre nem kerülhet az Országgyűlés elé.
Szél, mikor már sejtette a szavazás kimenetelét, szerette volna megtudni, hogy mivel indokolják döntésüket a képviselők, azonban Vejkey Imre, a bizottság KDNP-s elnöke tájékoztatta, hogy erre nincs jogszabály nyújtotta lehetősége.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a téli kilakoltatási moratórium április 30-án ért véget, az elmúlt három évben pedig mintegy 10.000 kilakoltatás történt, ami akár 30.000 embert is érinthetett. És ez „csak” a hivatalos statisztikákból kiolvasható szám, a valós azonban még ennél is nagyobb lehet, hiszen például azokról semmit sem tudunk, akiket munkásszállókból, vagy egyéb helyekről lakoltatnak ki.
A devizahitelekről röviden
Ahogy azt korábbi cikkünkben írtuk, a devizahitel-csapdába rengetegen kerültek bele Magyarországon, mivel a kétezres években a magyar gazdaság termelékenysége jelentősen elmaradt a nyugati országokétól, ugyanakkor a jólétet és gyarapodást igyekezett fenntartani a rendszer, ezt pedig akkor olcsó, javarészt svájci frank alapú devizahitelekkel fedezte.
A rendszer lényege az volt, hogy az emberekkel elhitették a bankok, hogy hitelből gyakorlatilag kiegészíthetik a keresetüket, így olyan dolgokat tudnak megvásárolni, melyre egyébként nem lenne pénzük, ráadásul viszonylag alacsony kamatra, időnként irgalmatlan hosszú, több évtizedes futamidőre.
Így sokan felvettek ilyen konstrukcióban pénzt, majd házra, kocsira, nyaralásra stb. költötték, miközben a bankok csak a konstrukció előnyeit reklámozták, és nem tájékoztattak megfelelően a kockázatokról.
A 2008-as válság okán azonban a forint árfolyama jelentősen gyengült a frankhoz képest, többek között azért, mert a svájci központi bank felhagyott korábbi politikájával, miszerint mesterségesen alacsonyan tartotta a frank árfolyamát, így – habár némiképp ez előtt a lépés előtt is emelkedtek a törlesztőrészletek – a frank, melyben a hiteleket elszámolták, teljesen elszállt a forinthoz képest, vele együtt pedig a törlesztőrészletek.
Ugyanis a hiteleket és törlesztőket miután frankban számolták a bankok, magyar forintban a frankból átváltott összeget kellett fizetni, ezért a mai napig vannak, akik az eredeti törlesztőrészletük akár több, mint háromszorosát fizetik havonta, és miközben az eredeti összeg akár többszörösét is kifizették már, még mindig rengeteg pénzzel tartoznak.
A tartozások fejében pedig a bankok – habár a kormány néhány éve bevezetett egy állítólagos devizahiteles-mentőprogramot, mellyel csak a károsultak egy bizonyos részének tudnak segíteni – a tartozás fejében lefoglalják a hitelkárosultak ingó- és ingatlanvagyonát.
