Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kevesebb szavazatszámláló lesz az idei EP-választáson, mint 5 éve volt

Ez a cikk több mint 4 éves.

Összesen 185 ezer hely van, szerdán kora délelőttre 25.509 szavazóköri delegáltat jelentettek be az EP-választáson listát állító pártok.

A Nemzeti Választási Iroda adataiból kiderül, hogy a legtöbb delegáltat a Fidesz-KDNP jelentette be, ők 14.195 szavazatszámlálót küldenek majd. Az ellenzéki pártoknál pedig így alakult a lista:

  • MSZP-Párbeszéd: 4.829,
  • Demokratikus Koalíció: 2.736,
  • Jobbik Magyarországért Mozgalom: 2.696,
  • Mi Hazánk Mozgalom: 487,
  • Momentum Mozgalom 289,
  • Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 140,
  • LMP 135,
  • a Magyar Munkáspárt pedig kettő főt delegál.

Az EP-választáson 10.277 szavazatszámláló bizottságba, és az egy szavazókörös településeken a helyi választási bizottságokba két-két tagot küldhettek a pártok múlt péntekig (a közösen listát állító pártok közösen küldhettek két-két tagot). Mivel az NVI kilenc listát vett nyilvántartásba, így jött ki a 185 ezer delegálható szavazatszámláló – amiből aztán végül 25 és félezer lett.

Kifejezetten stabil delegálónak bizonyul a Fidesz-KDNP, a kormánypártok 2014-ben, az akkori EP-választásra is 14.802 szavazatszámlálót küldtek, ettől a számtól idén alig néhány százzal tértek csak el. 2014-ben egyébként végül a mostaninál eggyel kevesebben indultak.

Még így is több volt azonban a szavazóköri delegált:

a 2014-es EP-választáson 28.083 delegált segítette a szavazatszámláló bizottságok munkáját, szemben az idei, 25.502-vel.

Azért azt jegyezzük meg: így is nagy volt a véghajrá. Négy nappal a bejelentési határidő előtt még csak 1.500 szavazatszámlálót jelentettek be az ellenzéki pártok.

Korábban a Népszabadság arról írt, hogy bár hónapokkal ezelőtt magyar európai parlamenti képviselők még arra kérték az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), hogy vegyen részt az idei EP-választáson is, végül a szervezet távol marad az idei voksolástól. Pedig 2018-ban éppen ők állapították meg, hogy bár a parlamenti választáson a szavazóknak többféle választási lehetősége volt,

a megfélemlítő retorika, a média elfogultsága, az átláthatatlan kampányköltések megkérdőjelezték a választás tisztaságát.

Távolmaradásukat a lap szerint a május 23-26. közötti kiterjedt uniós voksolás erőforrásigénye magyarázhatja.

via MTI
Címlapkép: MTI/Mohai Balázs