Érzékeny időpontban folyamodhatnak a munkabeszüntetés eszközéhez a közszolgálati dolgozók, miután a a kormány továbbra sem jelölt ki tárgyalópartnert az érdekképviseleteik számára – közölte az mfor. A sztrájkot a jövő héten, azaz az európai parlamenti választások idején tarthatják meg, ha újabb felszólításukra sem érkezik pozitív válasz a minisztériumtól.
A közszolgálati dolgozók nevében a januárban felállt Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság (OKSZ) fogalmazott meg követeléséket a tavaly év végén alkotott, idén pedig hatályba lépett ún. kormányzati igazgatásról szóló törvény (Kit.) vagy „közszolgálati rabszolgatörvény” miatt, amely egyebek mellett az előmenetel lehetőségeit és a munka feltételeit csorbította jelentősen a szakszervezetek álláspontja szerint: hosszabb munkaidőt, az eddiginél több munkát és kevesebb szabadnapot jelent a köztisztviselők számára.
A bizottság márciusban levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz, melyben jelezte, hogy a sztrájkbizottság tagjai kollektív munkaügyi vitát kezdeményeznek, a kormánytól pedig azt kérte, a sztrájktörvény 2. § (1) bekezdése értelmében jelöljön ki egy képviselőt, aki részt vesz az egyeztető eljárásban.
Az OKSZ sztrájkkövetelései a következők:
- A költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatai – a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – emelkedjenek a következőkre:
- A1-nél 69.000 Ft-ról a minimálbérre,
- B1-nél 77.000 Ft-ról a garantált bérminimumra
- F1-nél 122.000 Ft-ról a garantált bérminimum 130%-ára, ami 2019-ben 253.000 Ft, amely egyben legyen a diplomás bérminimum.
- A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalapszámításának vetítési alapja a mindenkori minimálbér legyen.
- A költségvetési törvényben meghatározott, a Kjt. 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja 100%-kal emelkedjen.
- Azon közszolgálati ágazatok esetében, ahol ágazati pótlék (bölcsődei, szociális ágazati összevont, kulturális) került korábban megállapításra, a pótlék összege beszámítódjék az illetménynövekedés, a jubileumi jutalom, valamint egyes bérpótlékok számítási alapjába.
Mint arról korábban többször írtunk, az első levelet aztán még három követte, miután a minisztérium rendre a szociális ügyekben, az oktatásügyben, és kulturális ügyben helyettes államtitkárhoz irányította a szakszervezeteket. A sztrájkot előkészítő bizottság közlése szerint a keddi nappal immár az ötödik levelet postázták Orbán Viktor miniszterelnöknek, akitől azt várják, hogy jelölje ki a kormány részéről a tárgyaló felet a közszolgálati követelések egyeztetésére.
Az OKSZ több konföderációból 10 jelentős szakszervezeti szövetséget képvisel:
- Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete
- Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség
- Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete
- Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete
- Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete
- Pedagógusok Szakszervezete
- Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete
- Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete
- Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete
- Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
Az mfort arról is tájékoztatta az OKSZ, hogy a lehetséges lépésekről szerdán adnak számot egy sajtótájékoztató keretében.
Az OKSZ tájékoztatásával párhuzamosan kedden a közszolgálati szakszervezeteket tömörítő konföderáció, a Közszolgálati Szakszervezetek szövetsége (KSZSZ) is kiadott az MTI sajtószolgálatán keresztül egy közleményt, amelyben kifogásolják, hogy a kormány nem vette figyelembe javaslataikat, a Kit. tervezetének vitájakor. Az Index a múlt hónap elején írta meg, hogy márciusban egyetlen hónap alatt több mint 2500 központi és területi közigazgatásban dolgozó tisztviselő kérte felmentését a katasztrofális bérhelyzet és a növekvő munkaterhek miatt.
Mint emlékezetes, az egyik érintett szakszervezet, a A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) márciusban szervezett munkabeszüntetést, amelynek keretein belül országszerte 7.500 munkavállaló vette fel a sztrájkot az önkormányzatoknál. Ez az ágazatban dolgozó 17.000 fő igen jelentős része. Videós összeállításunk a sztrájk napjáról:
