A légszennyezettség folyamatos probléma nemcsak Budapesten, hanem az egész országban és Európában is, ahol emiatt naponta több mint ezer ember hal meg idő előtt – tízszer több, mint közlekedési balesetben. Évente mintegy 400 ezer, a légszennyezettséggel összefüggő korai haláleset fő okozója a részecskeszennyezés vagy kisméretű szálló por (közlekedés, fűtés), a nitrogén-dioxidot (közlekedés, fűtés, vegyipar) és a talajközeli ózon (más légszennyező anyagok átalakulásával jön létre).
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017-es jelentése szerint ez Magyarországra nézve évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát és további több mint 1 millió megbetegedését jelenti. A levegő részecskeszennyezése szív- és érrendszeri betegség, daganatos elváltozásokat, légúti megbetegedéseket és a magzatokban-gyermekekben fejlődési rendellenességet okozhat.
Egy friss tanulmány szerint a légszennyezés világszerte 20 hónappal rövidíti meg a gyerekek várható élettartamát.
Évente 4 millió, azaz naponta 11 ezer gyerek asztmás megbetegedését okozza globálisan a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása, leginkább a nitrogén-dioxid szennyezés. Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet adatai szerint Magyarországon 2000 és 2016 között két és félszeresére nőtt a nitrogén-dioxiddal összefüggő asztmás megbetegedések száma. A legtöbb esetben ráadásul már a határérték alatti szennyezés elég a megbetegedésekhez – írja a Qubit.
A Greenpeace legújabb mérései ebből a szempontból nagyon aktuálisak és még annál is inkább elborzasztóak.
A szervezet a Tiszta levegőt!-kampányának keretében 17 fővárosi és Budapest-környéki általános és középiskola bejáratához felszerelt mérőeszközökkel kéthetes periódusban vizsgálta a levegő nitrogén-dioxid tartalmát.
„Ezeken a területeken kiemelten kell törekednünk a levegő tisztaságára, ugyanis a gyerekekre, fiatalokra fokozott egészségügyi kockázatot jelent a szennyezett levegő”
– írja a Greenpeace.
A mérési eredmények többször is meghaladták a nitrogén-dioxidra megadott köbméterenként 40 mikrogrammos éves határértéket, 17 iskolából 8 esetében 50-70 mikrogramm/köbmétert mutattak a műszerek.
Bár a vonatkozó jogszabály szerint évente csupán 18 alkalommal léphető túl egy mérőállomáson az órás határérték, ehhez képest idén május 7-éig a budapesti Teleki téren már 77-szer, a Kosztolányi Dezső téren pedig 49-szer mért többet az automata műszerállomás.
A nitrogén-dioxid főként a régi, szennyező dízeljárművek kipufogógázából származik a városokban. A légszennyezettséghez továbbá hozzájárulnak télen a helytelen fűtési szokásaink is (nedves fa, szén, lignit tüzelése stb.), sőt a tisztább házfűtésből is jut a levegőbe nitrogén-dioxid. Magyarország egyike azon országoknak, ahol a legtöbben, évente körülbelül tizenháromezren halnak meg idő előtt a légszennyezés miatt Európában.
Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a magyar kormány ahelyett, hogy a légszennyezés csökkentésén dolgozna, inkább a gazdasági érdekekeket hajszolja: legutóbb például beszállt az Európai Bizottság (EB) és Németország mellé, hogy megfellebbezze az Európai Bíróság döntését, amely szigorúbb légszennyezési korlátokat közé kényszeríti az autógyártókat.
Szijjártó Péter külügyminszter február 27-i sajtótájékoztatóján el is dicsekedett vele:
„A Mercedes a közelmúltban köszönetét fejezte ki nekünk egyébként azért, hogy Magyarország benyújtotta a fellebbezést az Európai Bírósághoz, a nitrogén-oxid kibocsátási kvóták ambíciószintjének túlságos emelése ellen. Tehát van egy jó együttműködésünk.”
Vagyis a magyar külügyminiszter büszkén vállalta, hogy azért küzdenek, hogy az autóipari vállalatok könnyebben szennyezhessék a levegőt.
Az Eurostat április végén közzétett statisztikái szerint országunkban folyamatosan nő a dízelautók száma: 2012-ben még 683 ezer volt belőlük, 2017-ben pedig már 1 millió 55 ezer. A KSH adatbázisa szerint a gázolajjal működő autók száma megduplázódott az elmúlt 12 évben, miközben folyamatosan növekedett a kocsik átlagéletkora is.
A Greenpeace szerint a megoldás a régi dízeljárművek kivezetése, a személyautók, a tömegközlekedésben használt buszok, hajók, és egyéb dízel járművek esetében egyaránt.
„Tavaly év végi közvélemény-kutatásunk szerint a budapestiek túlnyomó többsége szerint a légszennyezettség a legnagyobb környezetvédelmi probléma a fővárosban. Most már az is kiderült, hogy a gyerekeink egészségére is kockázatos szinten szennyezett a levegő. A városvezetés mindezek ellenére évek óta nem hajlandó hatékonyan fellépni a súlyos légszennyezettség csökkentéséért. Több tízezer emberrel együtt azt várjuk: a főpolgármester és a városvezetés még az önkormányzati választások előtt ismertesse, miként tervezi csökkenteni Budapesten a régi dízelek okozta légszennyezést”
– mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse a szervezet tegnap tartott sajtótájékoztatóján.
A Greenpeace által mért szennyezettségi értékek iskolánként itt tekinthetők meg.
(via Qubit/Greenpeace/Mérce)
