Az Európai Bíróság tegnap adta ki állásfoglalását, miszerint az úgynevezett befektetői bírósági rendszer (ICS) összeegyeztethető az uniós joggal. Az állásfoglalás ezen belül is az Európai Unió és Kanada közötti kereskedelmi megállapodásról (CETA) szól, ami még 2016-ban született meg, létjogosultsága azonban azóta is sok szempontból vitatott.
Az Európai Bíróság véleményét Belgium kérte ki 2017-ben, mivel nem volt egyértelmű, hogy az államok és a nagy befektetők közötti „vitarendezési mechanizmus” összeegyeztethető-e az uniós joggal. Belgium kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy mindez milyen hatást fejt ki az uniós jogrendautonómiájára, hogy összeegyeztethető-e az egyenlő bánásmód általános elvével és az uniós jog tényleges érvényesülésének követelményével, valamint hogy tiszteletben tartja-e a független és pártatlan bírósághoz fordulás jogát.
A kereskedelmi egyezmények részét képező befektetői bírósági rendszer ugyanis olyan párhuzamos jogrendszert hoz létre, amely korlátozza a kormányok multikkal szembeni szabályozási lehetőségeit.
Ennek köszönhetően az óriáscégek akár be is perelhetik a kormányokat, ha azok az állampolgárok egészsége vagy környezete védelme érdekében olyan döntéseket hoznak, amelyek veszélyeztetik a multik profit célkitűzéseit.
A befektetői bírósági rendszer különleges elbánást biztosít a külföldi befektetőknek anélkül, hogy bármilyen kötelezettséget róna rájuk (pl. a környezetvédelmi, szociális, egészségügyi és biztonsági előírásoknak való megfelelés, vagy bármely más jogszabályi norma betartása).
Ezzel szemben nem biztosít jogorvoslatot azoknak az embereknek, akiket hátrányosan érint a befektetők tevékenysége (pl. szennyezett víz, vagy az egészségre gyakorolt hatások) – figyemeztet a Magyar Természetvédők Szövetsége.
Mindezt kihasználva perelte be például a román kormányt a kanadai Gabriel Resources, hogy így kényszerítse ki a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybánya engedélyezését.
Attól, hogy valami jogszerű, még nem feltétlenül tisztességes. A befektetői bírósági rendszer továbbra is egy igazságtalan rendszer marad, amely különleges előjogokat biztosít a befektetőknek, és veszélyezteti környezetvédelmi, egészségügyi és szociális vívmányainkat.
Az európai lakosság újra és újra elutasítja ezt a rendszert – hangsúlyozta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője. A szövetség arra szólítja fel a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy utasítsa el a CETA ratifikációját.
Már több mint 550 ezren európai állampolgár írta alá a Magyar Természetvédelmi Szövetség petícióját, amely az óriáscégeknek különleges előjogokat biztosító magánbírósági rendszer megszüntetését követeli. A petíció másik fő követelése, hogy uniós szinten és az ENSZ keretei között egyaránt fogadjanak kötelező erejű környezetvédelmi és emberi jogi kötelezettségeket a nemzetek feletti vállalatok számára, véget vetve ezzel a multik büntetlenségének.
Az Unió és Kanada közötti kereskedelmi egyezményt az Európai Parlament 2017-ben szavazta meg, amiről a magyar EP-képvsielők véleménye is megoszlott:
Szanyi Tibor (MSZP) és Molnár Csaba (DK) nagyonis pozitívan fogadták a döntést. Szanyi 2017-ben azt mondta,
„A CETA olyan, az EU külgazdasági kapcsolataiban eddig példátlanul transzparens tárgyalási folyamat eredménye, amely az európai progresszív erőknek, illetve számos szakmai és civil szervezetnek köszönhetően szinte az európai polgárok szeme előtt, bírálatuk, befolyásuk számára nyitott módon zajlott, s ezzel követendő gyakorlatként szolgálhat az EU jövőbeni hasonló szerződéseihez is.”
Molnár Csaba szerint
„A CETA körül politikai hisztériakeltés zajlik. Nem kell bedőlni a riogatásoknak. Kanadától semmi félni valónk nincs, fejlett jogállam, biztonságos, jó minőségű termékekkel. Ha van CETA a magyar cégek többet exportálhatnak, több munkahely lesz itthon. Ki nem akarná ezt? A CETA mellett tettem le a voksomat, erre a bezárkózó Trump-adminisztráció miatt nagyobb szükség van, mint valaha.”
Jávor Benedek (Párbeszéd) ugyanakkor már kevésbé volt bizakodó:
„A CETA ratifikálása komoly veszélyeket jelent Európa és Magyarország számára is. A szerződésnek az állampolgárokat kell szolgálnia, nem csak a befektetőket. Az elfogadott szöveg nem jeleníti meg a munkavállalók és a fogyasztók érdekeit és a környezet megfelelő védelmét sem biztosítja. Továbbá a szerződésről történő szavazással meg kellett volna várni az Európai Bíróság véleményét”
– mondta.
Balczó Zoltán, jobbikos EP-képvsielő 2017-es nyilatkozata szerint
„A CETA veszélyezteti az uniós normákat, a fenntartható mezőgazdaságot, a beruházásvédelmi bíróság csorbítja a tagállami szuverenitást. Az USA-székhelyű cégek kanadai leányvállalataik révén, a CETA kedvezményeket élvezve juthatnak be az európai piacra. Az EP honlapja büszkén hirdeti, hogy a polgárokat képviseli. Ezért szégyen, hogy ezt, a globális cégek érdekeit szolgáló megállapodást elfogadta.”
Állítólag még a Fideszen és a kormányon belül is komoly vitákat váltott ki korábban a CETA, Orbán Viktor végül mégis az aláírás mellett döntött. Ahogy arra a Magyar Természetvédők Szövetsége is rávilágít, az egyezmény magyarországi ratifikációja még hátra van. Mivel az Európai Bíróság most kimondta, hogy a befektetői bírósági rendszer (ICS) zöld utat kap, így ez a jogi bizonytalanság már nem áll a ratifikálás útjába.
