Nem a soros elnök Románia, hanem Kai Sauer a következő soros elnökséget viselő Finnország képviselője olvasta fel az ENSZ-ben azt a nyilatkozatot, amelyben Magyarországon kívül minden EU-s tagállam elítéli Izraelt a palesztinok elleni, ismétlődő éleslőszer-használatért, az oslói békefolyamatban meghatározott izraeli-palesztin kétállami megoldás akadályozásáért és általában az izraeli politikai helyzet alakulásáért is.

Az EU közös nyilatkozatát Szijjártó Péter magyar külgazdasági- és külügyminiszter indoklás nélkül meg akarta vétózni, az EU diplomatái azonban ezúttal kicselezte.

Ahogy a 444 az EUObserver angol hírportál oldalán felfedezte, ezt úgy érték el, hogy a soros EU-elnök Románia képviselője helyett az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt a finn diplomata úgy ismertette a nyilatkozatot, hogy Magyarországon kívül az összes EU-tagállamot felsorolták, majd, Magyarországot figyelmen kívül hagyva, uniós álláspontként hivatkozott arra.

A trükkre azért volt szükség, mert a soros elnökséget viselő Románia csak olyan közös álláspontot ismertethetett volna, amellyel az összes tagállami külügyminiszter egyetért. Viszont, amennyiben nem a soros elnökséget viselő állam képviselője ismerteti azt, ilyen kötöttségek már nincsenek.

Az izraeli és magyar diplomácia elmúlt években megfigyelhető jelentős közeledése egyben azt is jelentette, hogy Magyarország EU-s és más nemzetközi fórumokon rendszeresen kiáll a zsidó állam szélsőjobboldali vezetésének érdekeiért, akkor is, ha semelyik más állam nem teszi ezt.

Magyarország egyébként szinte professzionálisan gyakorolja a vétójogot egy sor fontos nemzetközi jogi kérdésben, ezzel pedig eddig megakadályoztak egy február 4-i, az Arab Ligával kötendő, migrációs nyomáson könnyíteni szándékozó megállapodást,

akkor Németország külügyminisztere nyíltan közölte Szijjártóékkal, ezt a lépést „nem felejtik el nekik”, utalva ezzel a 2021-ben induló uniós költségvetési ciklus támogatásainak szétosztására.

A tavalyi évben Magyarország pedig egy másik, akkor afrikai országokkal kötendő migrációs EU-megállapodást is ellehetetlenített, más alkalommal pedig egy közös Ukrajna-NATO csúcs tervét akadályozta így meg Budapest.

Ennél is nagyobb felháborodást keltett, hogy március végén a párizsi klímaegyezmény (COP24) végrehajtásáról szóló EU-s tervezetnél is a vétó jogával élt a magyar kormány.

A mostani vétó gyakorlati bukása azonban az első eset, amikor az EU-s diplomácia kifejezetten úgy nevezett egy nyilatkozatot uniós álláspontnak, hogy azt Magyarország nem fogadta el.

(444.hu, EuObserver)