Az AVM és ellenzéki politikusok a gyerekkilakoltatások ellen tiltakoztak a Kossuth téren

A Város Mindenkié (AVM) csoport Szél Bernadett és Szabó Szabolcs független, valamint az LMP és a Párbeszéd közreműködésével ismét benyújtja az országgyűlésnek törvénytervezetét, mellyel a családok elhelyezés nélküli kilakoltatását tiltanák be törvényi úton. Az előterjesztést támogatja a parlamenten kívüli Momentum is.

Mint közleményükben írják,

„2018. decemberében több mint 10 ezer ember és 10 civil szervezet nevében megkerestük Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter úrat, Novák Katalin államtitkár asszonyt és Fülöp Attila államtitkár úrat, hogy támogassák a javaslatunkat és kezdeményezzék a módosítást az Országgyűlésben. A Emberi Erőforrások Minisztériumának Miniszteri Titkársága válaszában a Minisztérium egyszerre biztosította a csoportot, hogy megkapták a megkeresést, valamint, hogy a Parlamenti Államtitkárság egy előre meg nem nevezett munkatársa hamarosan felveszi velünk a kapcsolatot annak érdekében, hogy megkezdődhessenek a további egyeztetések. Az AVM azóta többször is kérte nyilvánosan és elektronikus levél formájában is Rétvári Bence államtitkár úrat, hogy biztosítson arra lehetőséget, hogy a csoport megismerje a Minisztérium törvénymódosítással kapcsolatos álláspontját, de választ 4 hónapja nem kaptunk.”

 

Ezt szerdán jelentették be közös sajtótájékoztatójukon az AVM és a politikusok, erről készült felvételünk az alább látható:

Misetics Bálint, az AVM aktivistája beszédében elmondta,

„ez a javaslat a minimum minimuma. Ebben a javaslatban azt gondolom, egyetérthetnek baloldaliak és jobboldaliak, egyet kell érteniük liberálisoknak, szociáldemokratáknak és konzervatívoknak, amennyiben egyet kell értenünk abba, hogy gyermekes családokat utcára nem szabad, nem volna szabad kilakoltatni. Mi ezt egyszerre tartjuk emberi jogi minimumnak, a könyörületesség minimumának, humanitárius minimumnak, valamint civilizációs minimumnak.”

Ezután feltette a kérdést, vajon miért nem kapnak hónapok óta választ a minisztériumtól, mikor – ahogy azt közleményükben is írták – erre ígéretet kaptak. Számba vette a lehetőségeket, miszerint vajon

  • nem gondolják feladatuknak hogy 10000 állampolgár és 10 civil szervezet által támogatásával előterjesztett törvényjavaslatról egyeztessenek?
  • keresztényként, a családok évében helyesnek tartanak családokat az utcára rakni?
  • belefér az alaptörvény családok védelméről szóló rendelkezésébe?

Amennyiben a kormánypártok ezt gondolják, felhívta őket, védjék meg álláspontjukat egy nyilvános vitában, ha pedig egyetértenek, nem értik, miért nem hajlandóak leülni és egyeztetni.

Kifejtette, a törvény igen tömör, két lényegi bekezdése van, mégpedig a következők:

1) Minden önkormányzat köteles legyen elhelyezést biztosítani azoknak a gyermekes családoknak, akik az adott településen kilakoltatás miatt veszítik el a lakhatásukat, és

2) A magánszemélyek által kiadott bérlakások kivételével a gyermekes családok kilakoltatást fel kell függeszteni, ha nincs megfelelő elhelyezésük a kilakoltatás után

Misetics elmondta, nem is nagyon tudnának kevesebbet kérni, hisz jelenleg is törvény mondja ki, hogy az önkormányzatok feladata a hajléktalanná válás megakadályozása, továbbá a gyerekvédelmi törvény jelenleg is kimondja, nem lehet gyerekeket anyagi okokból kiemelni a családjukból.

Márpedig mikor egy családot kilakoltatnak, majd a gyerekeket állami gondozásba veszik, akkor épp ez történik.

Mint mondta, követeléseik nem utópikusak, majd példaként a lengyelországi szabályozást említette, mely a magyarnál sokkal nagyobb mértékben védi a családokat. Hozzátette, törvénytervezetüket még a kilakoltatási moratórium lejárta, tehát április vége előtt az országgyűlés elé vinnék, hogy az rendkívüli ülés keretében tárgyalja.

Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő elmondta, a törvény alapvető emberiességi kérdéseket feszeget, és nem most szólalnak meg először a témában – mint mondta,

„még mindig itt állunk, és addig itt fogunk állni, míg eredményt nem tudunk elérni abban a kérdésben, amiről azt gondolom, minden józanul gondolkodó és felelős embernek az a véleménye, hogy nem mehet tovább, ahogy így megy Magyarországon.”

Ezután kifejtette, tavaly 3200 kilakoltatás történt, és hazugság, hogy a tavalyi a családok éve lett volna – vagy Orbánék a tehetős családok évének szánták, hisz a magyar kormány jelenleg kizárólag őket támogatja, a szegénység ellen pedig nem tesz semmit, a szociális problémákkal küzdő családokat nem védi meg a NER.

Elmondta, felelős pártokként, képviselőkként és civilekként összeállították és benyújtották a törvényt, a Fidesz-KDNP-nek pedig csak annyi dolga lenne, hogy megszavazza azt.

Miközben szerinte a megoldás végtelenül egyszerű lenne, jelenleg az állam nem a családnak segít, hanem utcára rakja, a gyereket pedig állami gondozásba veszi, holott a gyereknek nem erre van szüksége, érdekei szerint a családja körében kellene lennie.

Miközben látványos, mi mindenre van pénz, a szociális bérlakásrendszer fejlesztésére soha nem adott pénzt a kormány – mondta Szél. Hozzátette,

„a szegénység nem bűn, a szegénység állapot.”

Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője elmondta,

„Orbán Viktort nem érdeklik a magyar emberek, Orbán Viktort nem érdeklik a magyar családok.”

Mivel akinek Magyarország az első, az nem engedi hogy gyerekeket és családokat rakjanak – majd felemlegette, néhány hónappal ezelőtt egy egyedülálló édesanyát raktak az utcára haldokló gyerekével, mivel Orbánék nem hajlandók segíteni.

Kifejtette, több százezer embert fenyeget a kilakoltatás veszélye, emellett két és félmillióan élnek lakhatási szegénységben,

hozzátéve, ez egy elnyomó, családellenes kormány eredménye.

Elmondta, kilenc év után végre itt lenne az ideje segítsenek a családoknak. A hitelkárosultak helyzetére vonatkozóan kikérte magának, hogy 900.000 ember, gyerekekkel együtt több millióan felelőtlenek lennének – mint mondta, ezekkel az emberekkel Orbán Viktor és a bankok bántak el.

Kezdeményezik, még az EP-választások előtt legyen parlamenti vitanap, hogy a kormánypártok elmondhassák, miért lakoltatnak ki családokat, és amennyiben úgy találják, ez mégsincs rendben, akkor fogadják el a törvényt.

Donáth Anna, a Momentum politikusa ismertette pártja véleményét, miszerint a nemsokára lejáró moratórium fontos hogy van, de valójában nem megoldás, mivel a kilakoltatás az év bármely pontján kegyetlenség. Elmondta,

„miközben több ezer önkormányzati bérlakás áll üresen, évente több száz gyereket emelnek ki a családjukból”.

Szintén elmondta, ez egy olyan minimumlépés, melynek réges régen meg kellett volna történnie, emellett felelőtlenségnek tartják, hogy az elmúlt évtizedekben nem kerestek megoldást a problémákra – az adott kormányzat felhatalmazásának mértékétől függetlenül.

Kifejtette, a Momentum Elérhető Otthonok programja azt tűzte ki, hogy senkinek ne kelljen keresetének 30 százalékánál többet költenie lakhatására.

Hozzátette, ez a probléma nem pénz kérdése, politikai akarattal meg lehetne oldani a kérdést – a Momentum azért fog harcolni mind az önkormányzatokban, mind esetleg az országgyűlésben, hogy az AVM ötleteit, munkásságát támogathassa, mert számunkra a lakhatás alapjog.

Csárdi Antal, az LMP képviselője a kormánypártok agendájára hivatkozva kifejtette,

„egy európai keresztény országban nem is lehet kérdés az, hogy ki lehet-e lakoltatni gyerekes családokat”,

majd elmondta azt is, véleménye szerint Magyarország európai, keresztény ország (azt nem tudjuk, hogy utóbbi az LMP hivatalos álláspontja-e).

Mint mondta, az LMP is teljes mellszélességgel támogatja az AVM javaslatát, mivel a lakhatási válság olyan szintre jutott, hogy családok százezrei ébrednek arra, vajon mikor csönget be a végrehajtó.

A többi felszólalóhoz hasonlóan kifejtette, mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy az AVM törvényjavaslata átmenjen, majd elmondta, véleményük szerint minden évnek a családok évének kellene lennie. Hozzátette,

ez nem egy szlogen, tartalmat kell tenni mögé, ennek fényében pedig nincs más út a Fidesz előtt, mint hogy támogassa a javaslatot.

Pártja véleménye továbbá az, hogy a kilakoltatások felfüggesztése nélkül semmilyen törvényt nem lehet elfogadni.

Az eseményen részt vettek az AVM aktivistái is, akik molinóval és egy diorámával tiltakoztak a jelenlegi állapotok ellen:

A Város Mindenkié öndefiníciója szerint „hajléktalan és lakásszegénységben élő aktivisták és szövetségeseik csoportja, melynek célja a lakhatási válságra adott rendszerszintű változások elindítása.”

A szervezet évek óta küzd a lakhatási válságban érintettek érdekében, a hajléktalanság és a kilakoltatások ellen, miközben a városban egyre nőnek az ingatlanárak – a nem lakásra, például AirBnB-ként kiadott, vagy irodaként lakások számával együtt – miközben az önkormányzati, valamint szociális bérlakások száma folyamatosan csökken.

Habár télen kilakoltatási moratórium van érvényben, magyarán a lakástulajdonosok nem tehetik utcára bérlőiket – amennyiben hivatalosan, szerződéses úton bérlik a lakást – a tilalom május elsejével véget ér, ekkor pedig a jelenlegi szabályozás értelmében akár gyerekes családokat is az utcára lehet tenni.

Címlapkép: Mérce fotó
Olvass tovább!