Nincs szükség a kutatóhálózat gyökeres átalakítására – többek közt ezt állapítja meg az a szakmai teljesítményértékelés, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére végeztetett el, és amelynek eredménye fontos hivatkozási alap lehet az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közti vitában.

„Az MTA kutatóintézet-hálózata Európában a legjobbak közé tartozik. A hálózat teljesítménye kiváló, és számos olyan alkotóműhellyel rendelkezik, amelyek a világ élvonalába tartoznak, és nemzeti kincsnek tekinthetők. A kutatóhálózat gyökeres átalakítására nincs szükség, de – mint minden nagy rendszeren – ezen is lehet fejleszteni, például a fiatal kutatók intenzívebb bevonásával”

– idézi az MTA honlapja az átvilágítás zárultával készült jelentést, amely az MTA és az ITM által felkért hazai és nemzetközi szakértők bevonásával, nemzetközi standardok figyelembe vételével készült.

Az MTA kutatóhálózatának működését és teljesítményét azért kezdték el vizsgálni idén januárban, mert az ITM a hivatalos indoklás szerint „az intézményhálózatban működő kutatócsoportok alapkutatási és alkalmazott kutatási tevékenységének kiválósági szintjére” volt kíváncsi, illetve azért, hogy „az átvilágítás eredményeként hozandó intézkedéseknek kielégítsék a jogos kormányzati elvárásokat, valamint alapot teremtsenek arra, hogy az intézethálózat megfelelően illeszkedjen a nem MTA-fenntartású KFI környezetbe”.

Az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság –amelybe 7-7 tagot delegált az ITM és az MTA is – még tavaly novemberben határozatban fogalmazta meg az értékeléssel kapcsolatos elvárásait és annak szempontrendszerét, amelyet egyhangúlag fogadott el.

Mint ismert, bár a vizsgálat csak januárban kezdődött, és március 31-éig tartott, időközben annak eredményétől függetlenül az ITM időközben befagyasztotta a kutatóhálózat alapfinanszírozási támogatását, valamint felpörögtek az események a kutatóintézet-hálózat kiszervezése kapcsán is.

Lovász László akadémiai elnök és Palkovics László március 8-án közös szándéknyilatkozatot írtak alá, amely alapján az ITM minisztere 2019. május 31-ig biztosítja az MTA kutatóintézet-hálózat működését szolgáló személyi és dologi forrásokat, Lovász László pedig tudomásul vette a kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az Akadémia szervezetén kívül kívánja működtetni. A szándéknyilatkozat azt is rögzítette, hogy az MTA kutatóintézet-hálózatának 2020. január 1-től történő működtetésére kidolgozott javaslatról az MTA május elejei közgyűlése dönt majd.

A „Palkovics-tervként” elhíresülő átalakítási szándék ellen az elmúlt hónapokban kétszer is tüntetést szervezett az Akadémiai Dolgozók Fóruma.

Az MTA.hu beszámolója szerint gyakorlatilag mindenben az Akadémia álláspontját igazolja az értékelés, amelyről az Akadémiai Dolgozók Fóruma és Lovász László elnök is többször kifejtette korábban, hogy az eredményének meg kellene előzni mindenféle konkrét átalakítási javaslatot és tervezetet. Az átvilágítás során megállapították, hogy a támogatások és a publikációs teljesítmény aránya Európában az egyik legjobb. Sőt, a legutóbbi, 2017-ben zárult értékelés óta még tovább javult a kutatóhálózat teljesítménye a sikeres nemzetközi pályázatok, a rangos nemzetközi publikációk és a tudományterületek közötti együttműködés területén.