Ahogy arról többször is írtunk, vészesen fogynak a háziorvosok, a pályakezdő fiatalok pedig nem tolonganak a betöltetlen praxisokért. A KSH legfrissebb adatai szerint háromezer orvos hiányzik az egészségügyi ellátórendszer optimális működéséhez, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ februári adatai szerint 344 praxisban nincs háziorvos, a probléma – többek közt – a csecsemő- és gyermekgyógyászat és az újszülöttellátás területén a legsúlyosabb.

Ezt látszik igazolni a Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) elnökének, Póta Györgynek egy háttérbeszélgetésen nemrégiben tett kijelentése is, miszerint a magyar gyermekorvosi szolgálat az összeomlás előtti utolsó perceit éli.

Ma 1400 házi gyermekorvosi praxis működik Magyarországon, a házi- gyermekorvosok több mint fele elmúlt hatvanéves, ötöde pedig már a hetvenen is túl van. Évente több tucat praxis szűnik meg, utánpótlás pedig alig érkezik.

Mindezek fényében jogosnak tűnik az igény a túlterhelt háziorvosok részéről, hogy kapjanak a szülők nagyobb mozgásteret a gyerekek hiányzásainak igazolásában.

Jelenleg három nap hiányzást igazolhat a szülő évente vagy félévente (ez iskolánként változó), ami általában túl kevés, az ezen felüli hiányzásokat viszont csak orvos igazolhatja.

Egy utazás, családi ok, vagy egy enyhébb, orvost nem igénylő betegség esetén azonban mindenkinek kellemetlenséget okoz a „hamisigazolás-gyártás”. A szülőnek kínos, a gyereknek sokszor egészségesen kell üldögélnie a betegekkel teli váróban, az orvosnak pedig egyrészt erkölcsi dilemmát okoz, adjon-e igazolást, amikor pontosan tudja, nincs szó betegségről, másrészt rengeteg plusz munkát is jelent az igazolások sorozatgyártása.

Egy házi gyermekorvos arról számolt be a Népszavának, a rendelési idejének 60-70 százaléka az igazolások kiállításával telik.

Ennek csak egy része a valóban megjelenő gyerekek vizsgálata és az igazolás megírása, sok szülő viszont telefonon keresi vagy egyedül jelenik meg a rendelőben (így legalább fertőzésnek nem teszi ki a gyermeket). A helyzet azért is abszurd, mert az orvos csak betegségre adhat ki igazolást, viszont nem bírálhatja felül a szülőt, ha az azt állítja, a gyerek rosszul volt.

A legtöbb iskolára jellemző három napos szülői igazolást egyébként semmiféle jogszabály nem rögzíti, a napok számát az iskolák változtathatják. A szigorú szabályozás valószínűleg a lógás megelőzése érdekében jött létre, de az általános iskolában ez még nem akkora probléma, inkább a felső tagozat végén, és a középiskolában jellemző. „De ha a szülő ebben cinkos, akkor így is, úgy is szerez orvosi igazolást” – mondta a Népszavának Ungár Ágnes, a Rákospalotai Meixner Általános Iskola igazgatója.

A pedagógusok tapasztalatai szerint ráadásul a legtöbb szülő és gyerek nem akar visszaélni a helyzettel, nem a lógás a cél.

Általában családi program (pl. néhány napos síelés), nyelvvizsgára vagy felvételire készülés, vagy valamilyen váratlan esemény, leggyakrabban viszont egy enyhe megbetegedés áll a nehezen igazolható napok hátterében.

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete nemrég felhívást tett közzé honlapján, melyben arra kéri a szülőket, szólaljanak fel az iskolákban, óvodákban annak érdekében, hogy több hiányzást igazolhassanak. Szerintük az orvostudomány fejlődésének, az elmúlt évtizedek járványügyi intézkedéseinek köszönhetően, a magas fertőzőképességű betegségek száma mára a korábbi töredékére csökkent,

így azokat a gyermekeket, akiknek állapotát a szülő jól meg tudja ítélni, és felelősséggel vállalja gondozását, nem kell feltétlenül minden esetben orvosnak látnia.

„A Házi Gyermekorvosok Egyesülete jelenleg 1300 házi gyermekorvosból áll. Mi látjuk el a Magyarországon élő mintegy másfélmillió óvodás- és iskoláskorú gyermeket, szüleiknek egészséggel kapcsolatos tanácsokat adunk, és ezen kívül megszámlálhatatlan mennyiségű igazolást állítunk ki, hogy az aktuálisan beteg gyermek gyógyulása után újra közösségbe mehessen. A felesleges várótermi várakozások, rendelői megjelenések és indokolatlan gyermekorvos – beteg gyermek találkozások egyrészt önmagukban is újabb és újabb fertőzések, majd megbetegedések kockázatát rejtik magukban, másrészt a valóban indokolt vizsgálatokra fordítandó időt és figyelmet is veszélyeztethetik.”

„A Házi Gyermekorvosok Egyesülete támogatja a jelenleginél nagyobb mértékű szülői felelősségvállalást, hiszen megítélésünk szerint már maga a gyermekvállalás, de a közösségbe küldés elsődleges eldöntése is a szülő ismeretein, intelligenciáján, gondosságán, lelkiismeretességén múlik, nem egy orvos által aláírt és lebélyegzett papíron.”

– írják.

Az orvosok felhívásának köszönhetően egyébként néhány iskolában már lazítottak a szabályzaton, de még korántsem tartunk ott, hogy lekerüljön ez a plusz teher a megfogyatkozott házi gyermekorvosok válláról.

Az egyesület az elmúlt években többször is foglalkozott az iskolai, óvodai igazolások kérdésével. Több alkalommal is leírták az orvosok érveiket, javaslataikat az államtitkárságnak, a közbenjárását kérve a kérdés megoldására, az oktatási államtitkárság azonban elzárkóznak a kérdés elől, mondván, hogy törvényi szabályozás híján a szülő által igazolható napok számát helyben az iskolai házirendben kell szabályozni.