Újabb óriási szavazatkülönbséggel (391 nem, 242 igen) utasították el Theresa May brit miniszterelnök frissített Brexit-megállapodását az EU tárgyalócsoportjával a londoni Közrendűek Házában.
Theresa May az újabb megsemmisítő vereség után elővezette további terveit. Ezek alapján a megegyezés nélküli Brexitről a parlament holnap szavazást tart. Ha megszavazzák, akkor március 29-én kilép Nagy-Britannia; ha ezt a parlament elutasítja (ahogy az jelenleg várható is), akkor London kéthónapos haladékot kér a kilépésre, amely alatt a helyzetet rendezni igyekezhet. Ezek után pedig arról kell szavaznia a brit parlamentnek, mit akar a többség: új népszavazást, új választást avagy egy olyan Brexitet amely a közös piacban bennehagyná az országot.
May szerint azonban az egyezmény nélküli kilépés, amely a szakértők többsége szerint káoszba taszítaná a szigetországot, továbbra is az alapvető eshetőség marad.
Jeremy Corbyn, az ellenzék vezetője rámutatott arra, hogy a szavazás bebizonyította: nem élvezi a kormány többé a ház bizalmát, ezért egyrészt azt javasolja, fogadják el a Munkáspárt javaslatát az EU-s vámunióban maradásról, és az EU-s állampolgárok összes jogának megőrzéséről Nagy-Britanniában,
és – mivel a May kormány elvesztette a parlament bizalmát – mielőbbi előrehozott választást követel, hogy „a brit nép végre kormányt választhasson.”
A néhány héttel ezelőttihez képest ugyan jó pár Brexit-párti képviselőt sikerült most maga mellé állítania May miniszterelnöknek a Jean-Claude Junckerrel tegnap éjszaka letárgyalt, az ír határ kérdéséről egy új nyilatkozatot tartalmazó részleges megállapodás megszavazására, az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn és árnyék-Brexitminisztere Keir Starmer azonban már ma reggel kinyilvánították,
szerintük a konzervatív kormány megállapodás rettenetesen káros Nagy-Britannia gazdaságára és stabilitására nézve, ezért, noha nem akarnak megállapodás nélkül kilépni, számukra ez az egyezmény is elfogadhatatlan.
Hasonlóképpen reagált az új egyezmény és szavazás hírére az északír Demokrata Unionista Párt (DUP), May startégiai szövetségese is, és ugyancsak a megállapodás ellen szavazott mind a 10 képviselőjük.
Theresa May március 11-én, éjszaka, David Lidington kabinetminiszterrel együtt jelentette be, „megoldották” az EU-val az Írország határával kapcsolatban fennálló vitákat, és az ír határ kérdésében „megfelelő rendezésre” számítanak a Jean-Claude Junckerrel történt, brüsszeli találkozó után.
A mai napon az új megegyezés megszavazása előtt azonban Westminsterben nemcsak részletes vita előzte meg az új egyezséget, de előtt a képviselők meghallgathatták Geoffrey Cox brit legfőbb ügyész független jogi véleményét isa megállapodás módosításáról. Cox nem kertelt,
és kimondta, hogy May terve egy „egyoldalú nyilatkozatról” Nagy-Britannia részéről, amely kimondja, nem maradnak az EU-s vámunióban akkor sem, ha a megadott határidőkig nem kerül rendezésre az északír-ír határ kérdése, nem jogilag kötelező az Európai Bizottságra, és a többi tagállamra sem, így nem kínál igazi jogi rendezést a Brexittel kapcsolatos eddig fennálló problémákra.
A vita során Boris Johnson, votl külügyminiszter és a Brexit-kampány egyik fővezére arról igyekezett meggyőzni a képviselőket, hogy az egyezmény nélküli Brexit esetén is kérhetnek majd Brüsszeltől haladékot a britek. Felszólalása után fél órával azonban Michel Barnier, az EU Brexit-főtárgyalója máris kizárta, hogy ez lenne a helyzet.
A káosz fő oka az, hogy tárgyalásai során az EU diplomáciai csoportja a lehető legjobban kihasználta London ellen a kettéosztott ír sziget helyzetét: ha ugyanis Nagy-Britannia (és Észak-Írország) elhagyná az EU-t, belső vámhatár keletkezne Dublin és Belfast között, ezt azonban az 1998-as Nagypénteki Egyezmény, amely az IRA és London közötti, évtizedes konfliktust zárta le, tiltja, így pedig a Brexit az északír konfliktus azonnali feléledéséhez vezetne.
Ezért Theresa May és Juncker január megegyezésében a helyzetet egy ún. „backstop” opcióval kívánták kezelni, amely a helyzet egyébirányú rendezéséig a vámunióban tartaná Nagy-Britanniát, hogy ne kelljen határkerítéssel elválasztani Észak-Írországot az Ír Köztársaságtól.
Ez a „backstop” azonban a szélsőségesen Brexitpárti Toryknak és az északír protestáns DUP-nek továbbra is elfogadhatatlan, míg a Munkáspárt, a Skót Nemzeti Párt és a Liberális Demokraták viszont a vámuniót tartják a minimumnak, amennyiben a Brexitre sor kerülne.
John Oliver humorista nemrég HBO-s műsorában próbálta meg részletesen elmagyarázni a jogi 22-es csapdáját, amit jelenleg a brit kilépés jelent.
