Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.
Önkormányzati választás 2019.
Főopolgármester-választás állása 100%-os feldolgozottságnál
50,86%
KARÁCSONY GERGELY
44,1%
TARLÓS ISTVÁN
4,46%
PUZSÉR RÓBERT
Budapesti polgármesterek
kormánypárti
9
ellenzéki
14
Feldolgozottság: 100%
Megyei jogú városok polgármesterei
kormánypárti
13
ellenzéki
10
Feldolgozottság: 100%
Kattints ide a részletekért!

Az uniós pénzek bezsebelése állhat az MTA-botrány mögött

Az új, 2021-2027-es tervezési ciklusban megváltozik az EU-s támogatások szerkezete, az erre adott reakció állhat a kormány MTA feletti befolyásszerzési kísérlete mögött – írja elemzésében az Akadémia közgazdasági kutatóintézetének főmunkatársa a G7-en.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a kormány közti, óriási közfelháborodást kiváltó konfliktus most már lassan egy éve tart, de a tüntetéseket és tiltakozásokat kiváltó huzavonának még mindig gyakori kísérője a kérdés: mi végre egyáltalán az egész reform? Mi motiválja az Innovációs Technológiai Minisztériumot, hogy ennyi érdeket és véleményt húzzon keresztbe,

Sokan sokféle értelmezését adták már a kormány manővereinek, Lovász László akadémiai elnök több interjúban alapvetően két fő vitapontról beszélt, amelyek szóba kerültek közte és Palkovics László miniszter között: az egyik, hogy az akadémiai kutatóintézetek elvétele a kormány szerint a sikeresebb pályázást szolgálná az Európai Innovációs Tanácsnál. A másik, hogy az Akadémia „politizál”, hogy a társadalomtudományi intézetekben a miniszter szerint ellenzéki irányú politizálás folyik.

Tóth István János, aki maga is Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, arra jut a G7-en hétfőn megjelent elemzésében, hogy az MTA átalakításának tényleges indoka nem „az innovációs és kutatási intézményrendszer hatékonyságának növelése”, a felkészülés „a megatrendek által meghatározott kihívásokra”, hogy a „magyar innovációs ökoszisztéma felzárkózzon az európai élmezőnyhöz”.

Sokkal inkább arról van szó, hogy az Európai Unió más szabályok szerint osztaná 2021-től a támogatásokat, miután Brüsszelben is világossá vált, hogy kormányoknak irányzott szubvenciók jóval nagyobb eséllyel „nyelődnek el”, mint a közvetlnül az intézményeknek, az EU által meghatározott célra küldött források. Ennek az aggálynak az EP Költségvetési Bizottságának jelentésében is hangot adtak.

A tudós szerint a magyar kormány leginkább abban gondolkodik, hogy valamilyen módon közvetlen befolyást szerezzen azon intézmények irányításában, amelyek nagyobb eséllyel képesek az EU-s pénzek lehívására, és amelyek eddig  autonóm) módon működtek: ilyen például az MTA is.

Azok az intézmények ugyanis, amelyeknél jelenleg is a NER dominanciája érvényesül, a kormányközeliség és  „a humán tőke adott színvonala” miatt nagyon kicsi eséllyel nyernének közvetlenül az EU által lebonyolított, elbírált innovációs és kutatási pályázatokon.

A kormány célja tehát kettős: egyrészt NER-kompatibilissé tenni az eddigi széttagolt intézményrendszer egészét, valamint növelni a NER-kompatibilis intézményeknél az EU források lehívásának képességét.

(G7)

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd
Olvass tovább!