Hosszú posztban írt arról Elizabeth Warren baloldali demokrata Massachusetts-i szenátor és az elnöki posztért induló előválasztási jelölt, miért lenne nagyon fontos a Facebook, Amazon és Google monopolhelyzetének megszüntetése a közösségi média és az internetes böngészés és keresés területén, és hogy sikeres elnökké választása esetén ő hogyan kezdene hozzá mindehhez.

Warren a Medium blogplatformon közzétett írásában azzal kezdi, ő maga egyébként a piaci verseny pártján áll a tech- és internetes fejlesztések terén, és emlékeztetett arra, hogyan akadályozta meg trösztellenes perrel a kilencvenes években az USA szövetségi kormánya azt, hogy az operációs rendszerek monopóliuma után a Windowst kiadó Microsoft az internetes böngészők piacát hasonló módon sajátítsa ki.

Szerinte a monopóliumellenes döntés tette eleve lehetővé, hogy a Google a piacon sikert érjen el. Mára azonban éppen velük és a Microsofttal van a legnagyobb baj.

Amint azt Warren írta:

„A mai nagy techvállalatok kezében túl sok hatalom összpontosul – túl sok hatalom gazdaságunk, társadalmunk és demokráciánk felett. Buldózerrel tüntették el versenytársaikat, profitszerzésre használják személyes adatainkat, és megcinkelték a kártyáikat mindenki más ellen. Ennek a folyamatnak a során pedig károkat okoztak a kisvállalkozásoknak és megfojtották az innovációt.”

Warren fontosnak tartja, hogy még a legnagyobb halak is a játékszabályok szerint játszhassanak csak, és azt is, ahogy ő fogalmazott, hogy a technikai innováció közvetkező generációi is „akadálytalanul virágozhassanak majd.”

Ezért kijelentette, elnökké választása esetén kormánya fel fogja darabolni a három legnagyobb techcéget: az Amazont, a Facebookot és a Google-t is.

Figyelmeztetett arra is, az internet forgalmának jelenleg a 70%-ka ezeken a cégeken megy keresztül, és arra is, hogy az 1910-es, 20-as évek óriásmonopóliumait Franklin Delano Roosevelt az 1933-tól kezdődő nagy „progresszív érában” hasonlóképpen szüntette meg: így lehetett kontroll alá vonni a Rockefellerek Standard Oil monopóliumát, a JPMorgan bankházat és az At&T (akkor rádiós-kommunikációs) társaságot is. Warren szerint ezek a regulációk az államosítás „amerikai alternatívái”, amelyek történelmi hagyományaik is egyben.

Ennek jegyében kétpontos intézkedéscsomagot terjesztett elő a technológiai monopolhelyzetek felszámolására:

1. A netes platformcégekből több, netes eszköz lesz, mint jogi entitás: a terv szerint a 25 milliárd dollár vagy több bevétellel rendelkező globális netes platformot üzemeltető cégek minden, eddig magukba olvasztott külön alkalmazása és platformja visszanyerné céges és jogi autonómiáját: így például kötelező lenne a Facebookról leválasztani az Instagram képfeltöltő platform, és a WhatsApp csevegőalkalmazás üzemeltetőit, ezek nem lehetnének mind ugyanabban a kézben.
2. Új szabályozó intézmények és döntéshozók kinevezése, a szövetségi szabályozók hatalmának, hatásköreinek biztosítása: ezek a kinevezettek a már meglévő, rájuk ruházott hatalmuk alapján Elizabeth Warren szerint máris le tudják választani a Whole Foods élelmiszerláncot Jeff Bezos Amazonjáról, de a Google is elvesztené teljes irányítását a WazeNest és a DoubleClick alkalmazások üzemeltetői és fejlesztői felett.

Elizabeth Warren szerint ez a két fő intézkedés egyben biztosítaná is az internetnek, mint a globális kommunikáció szabad eszközének a jövőjét.

Az új szabályozások része lenne ugyanis egy igazságos, a diszkriminációt és a visszaélést szigorúan büntető új szabályrendszer is, amelyet nemcsak a nagy techcégeknek, de minden internetes vállalkozásnak el kellene fogadnia a legális működéshez.

Ami viszont még ennél is fontosabb: egyetlen techóriásnak sem lenne a Warren-reformok szerint megengedett, hogy magát az online platformot, és az online platform alkotóelemeit egyszerre birtokolják. Így teljesen elképzelhetetlen lenne, hogy ők maguk döntsenek csupán arról, mit lát, és mit nem lát több milliárd közösségi médiás felhasználó nap mint nap a böngészőjében, ebbe onnantól mind a kisebb cégek, mind pedig az amerikai szövetségi kormány is beleszólhatna.

A tervvel kapcsolatban Sam Biddle, az Intercept tech-újságírója kritizálta Elizabeth Warren tervét, azt félmegoldásnak nevezte, amely legfőképpen arra nem ad megoldást, hogy kivegyék például a Facebook kezéből az információmegosztás monopóliumát. Hiszen hiába veszíti el a közösségi média mögött álló vállalatóriás az Instagram vagy a WhatsApp feletti kontrollt, ha a fő platformját megtarthatja és autonóm módon kezelheti.

Biddle azt is furcsának tartja, hogy korábbi amerikai avagy a brit ellenzék vezetője, Jeremy Corbyntól származó, platform-államosítástól a közmédia javára való adóztatásig terjedő tervekkel szemben az amúgy is náluk liberálisabbként ismert Elizabeth Warren terve „furcsa állami-magán hibridcégeket” hozna létre, amelyek jogi státusza nem tiszta.

Nem volt szó Warren írásában arról sem, mi történne például az Apple-el, vagy a nagyon sok okostelefont a Google-lel folyamatos összeköttetésben tartó Android operációs rendszerekkel?

A Warrent-terv tehát a szakértők szerint távolról sem oldana meg minden problémát, ugyanakkor valós problémákra világít rá. Zeynep Tufekci tech-szakértő és társadalomtudós már régóta arra figyelmeztet, hogy ha nem gondolkodunk el a nagy techcégek algoritmusainak nyílttá tételén és feldolgozásán, akkor azok a profit érdekében disztópikus diktatúrákat építenek politikai rendszereinkből, olyan módon, amilyen Kínában már most is körvonalazódik.