Nagyon nehéz a Fidesszel, panaszkodott a néppárti csúcsjelölt, miközben 9 párt már kirakná a pártcsaládból

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) bajor csúcsjelöltje a Lidové Noviny nevű cseh lapnak adott interjújában a Fidesz és a pártcsalád viszonyáról beszélt. A néppártban a közpénzből készült „tájékoztató kampány” miatt – melynek az EP leköszönő néppári elnökét Jean-Claude Junckert Soros György mellett ábrázoló plakátkampány is része – minden korábbinál erősebb alkalmi koalíció formálódott a magyar kormánypárt kizárására.

Helsinki, 2018. november 7. A csúcselnöki posztra pályázó német Manfred Weber (k) az Európai Néppárt kongresszusa elõtt Helsinkiben, a Messukeskus kongresszusi központban 2018. november 7-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Péntek estére néhány óra alatt hét ország kilenc pártja (skandináv és benelux konzervatívok mellett a görög és a portugál jobboldal vezető pártjai) kérte hivatalosan, hogy zárják ki a Fideszt a pártcsaládból, és további csatlakozókra is lehet számítani. Noha ez minden korábbinál erősebb ellenérzésekre utal, egyáltalán nem biztos, hogy az EPP március 20-i politikai közgyűlésén a Fidesz kizárása mellett határoz. A legnagyobb pártok nem foglaltak még állást a kérdésben, a Fidesz pedig mindent meg is tesz, hogy ezt elkerülje: miután Annagret Kramp-Karrenbauer, a német CDU elnöke a múlt héten felfoghatatlannak és alaptalannak nevezte a plakátkampányt, Gulyás Gergely és Kovács Zoltán Berlinben próbálták enyhíteni a jobboldali CDU/ CSU pártszövetség vezetőit a plakátok miatt.

A 444.hu úgy tudja, a kormány delegáltjai ekkor azt ígérték, március 15-e után leszedik a plakátokat, és a továbbiakban felhagynak a provokációkkal. Ma ezt Kovács Zoltán meg is erősítette a Twitteren, noha azt is hozzátette, hogy eredetileg is csak a nemzeti ünnepig lettek volna kinn a plakátok.

Manfred Weber, aki a CDU-szövetséges bajor CSU tagjaként lett a néppárt csúcsjelöltje, az ajánlattal korábban nem elégedett meg, szerinte a kormánynak azonnal vissza kellene vonnia plakátokat és bocsánatot kellene kérnie.

Az MTI által szemlézett friss Weber-interjúból az mindenképp világossá válik, hogy a néppárti vezetőknek egyre kínosabb a kérdés: Weber hosszan magyarázkodik Orbán és a Fidesz kapcsán.

„Bonyolult velük együttműködni, ha azt nézzük, hogyan viselkednek és hogy viselkedik a magyar kormány”

– mondja például a csúcsjelölt, aki ezt követően azt bizonygatja, hogy a bizottsági elnöki posztra pályázó politikusként fontosak számára azok az alapelvek, amelyek ellen magyar szövetségese háborút folytat.

„Egy dolog azonban világos – megköveteljük az alapelvek betartását. Ezek a jogállamiság, a független média és bíróságok, a korrupció elleni harc és a tudományos kutatás szabadsága. Ezek az aspektusok nem csak kulcsfontosságúak, de ezeken alapszik az egész Európai Unió”

Weber az olvasókat arról biztosítja, hogy bizottsági elnökként nem engedné megsérteni ezeket az elveket, ennek érdekében pedig a nyár folyamán a jogállamiság megsértése miatt a magyar kormány ellen is elindított 7-es cikkely szerinti eljáráson túl további szankcionáló lehetőségek kidolgozására van szükség.

„Európának meg kell követelnie a jog betartását. Ebben, mint a (Európai) Bizottság elnöke, nem ismernék kompromisszumot.”

Egyelőre úgy tűnik, Weber legfeljebb a retorikán csavart egyet, és nem látszik, hogy a panaszkodáson túl a Fidesszel szembeni fellépésre szánná el magát az egyébként magát kemény bizottsági elnökként ajánló CSU-s politikus.

Weber mellett a néppártiak nagy részének bizonytalansága a 444 elemzése szerint abból adódhat, hogy a pártcsalád irányát meghatározó erők (élükön a CDU/ CSU-val és Annagret Kramp-Karrenbauerrel) még nem látják, hogyan tudják minimalizálni a májusi EP-választási kampányban a kockázatokat. A Fidesz és Kárpát-medencei szövetségesei akár 14-16 mandátumot is jelenthetnek a legnagyobb frakcióra és az ezzel járó hatalomra pályázó pártcsaládnak. (Az EPP-nek jelenleg 218 mandátuma van az EP-ben.) Ugyanakkor a párttal való együttműködés számos nyugat- és észak-európai centrista szavazót elbizonytalaníthat,

a Fidesz tagsága pedig a választások után is szalonképességi problémákat jelenthet majd az EPP-nek: ez ronthatja a frakció alkupozícióit és a pártok egy része akár úgy is dönthet, hogy másik frakcióhoz, például az Emmanuel Macron-féle En Marche által gründolt új centrista frakcióhoz csatlakozik.

Manfred Webernek és a mérsékelt konzervatív vezetőknek az EPP március 20-i közgyűléséig még biztosan sokat kell magyarázkodniuk Orbán Viktor miatt, ami az EP-választás előtt nagyon rosszul jön a kampányoló konzervatívoknak. A Fidesz kizárása körüli vita legutóbbi fellángolásánál az volt a Weber által is képviselt mainstream mondás, hogy könnyebb a Fideszt megregulázni, ha a pártcsaládon belül tartják. A Junckert gyalázó plakátkampányt azonban sokan egy a korábbiaknál is durvább lépésként értelmezik a néppártban, ami cáfolja a Fidesz megregulázhatóságáról szóló elképzeléseket.

(MTI, 444)
Címlapkép: MTI / Koszticsák Szilárd
Olvass tovább!