Hitler arcával kampányol a nőkkel szembeni erőszakról szóló törvény ellen a spanyol katolikus ultrák autóbusza

Csütörtök óta cirkál Madrid utcáin a „Hallasd a hangod” (Hazte Oír, HO) szervezet új autóbusza, amelyen a Stopfeminazis# felirat felett a lilára festett szájú Hitler képe található, sapkáján a feminista mozgalom jelképével. A reklámbusz fő üzenete név szerint felszólítja a jobb- és szélsőjobboldali pártok vezetőit, hogy semmisítsék meg a „gendertörvényeket”.

A spanyol sajtóban ultrakonzervatívnak, illetve még a jobboldali médiában is ultrakatolikusnak nevezett HO tájékoztatása szerint az autóbusz egy kampány része, amely azt követeli a jobbos politikusoktól, hogy „számolják fel a „gendertörvényeket” (leyes de género), azaz a nők elleni erőszakról, a nemi egyenlőségről szóló szabályozást és az „LMBTI-törvényeket”.

A busz védi a nők jogait, de felhívja a figyelmet a radikális feministák szupremáciájára, amely megtöri az egyenlőséget” – állítja a szervezet, amely szerint a fenti normaszövegek nem tartják tiszteletben a törvény előtti egyenlőség és az ártatlanság vélelmének követelményét.

„Nem gendererőszak, hanem háztartási erőszak”, húzza alá a busz oldalán a kiemelt szlogen, mely szerint „a gendertörvények diszkriminálják a férfiakat”.

A HO-tól épp február elején vonta meg a közhasznú minősítést a leköszönő szocialista kormány, aminek oka 2017-es hasonló buszkampányuk volt, amely a transzszexuálisakat célozta ezzel a szöveggel:

„A kisfiúknak péniszük van; a kislányoknak vulvájuk. Ne hagyd, hogy becsapjanak. Ha férfinak születsz, férfi vagy. Ha nőnek születsz, az is maradsz.”

A tervek szerint a kampánybusz a következő napokban több nagyvárosban – Valenciában, Barcelonában, Sevillában, Cádizban és Pamplonában – köröz, és Madridba majd március 8-án tér vissza, amikorra feminista sztrájkot szerveznek az egész országban.

2 évvel ezelőtt a madridi rendőrség leállíttatta a buszt, és gyűlöletbűncselekmény gyanúja miatt tett bejelentést az ügyészségen. Másutt azonban szabadon közlekedett, és végül a fővárosban is feloldották a tilalmat. Idén a madridi városháza jelezte, hogy az üzenetek áttanulmányozása után arra jutott, hogy azok nem lépnek túl a szabad véleménynyilvánítás határain.

A Madridi Zsidó Közösség, épp ellenkezőleg, jogi fellépést tervez. Törvényes képviselőjük, Abel Isaac de Bedoya kritizálta, hogy ilyen „triviális módon” találkozhatunk a fővárosban Hitler képmásával. Aláhúzta, hogy kiállnak a minden embernek járó tisztelet mellett, és aggasztja őket a „rossz banalizációja”. Emlékeztetett arra is, hogy Spanyolországban a múlt évben 47 nőt gyilkolt meg volt vagy aktuális partnere.

Madriddal ellentétben, a katalán önkormányzat, a Generalitat feljelentést tett az ügyészségnél, a Nők Katalán Intézete révén. A szervezet elnöknője szerint ezek „az üzenetek tagadják az emberi méltóságot, gyűlöletet keltenek, ellenséges indulatot és erőszakot szítanak, diszkriminációra indítanak a nők ellen”. Hasonló jogi lépéseket fontolgat Valencia szocialista polgármestere is.

A HO kampánya 2 éve szinte teljes elutasítással találkozott, ezúttal azonban szinte nyitott kapukat dönget, a jobboldali pártok ugyanis vállvetve versengenek a konzervatív szavazatokért,

az április végén esedékes törvényhatósági, és az egy hónappal későbbi európai parlamenti, helyi és autonóm tartományi választások előtt.

A konzervatív politikai térfél legújabb szereplője, a szélsőjobboldali Vox – amely a vártnál is jobban szerepelt a tavalyi andalúziai választásokon – rasszizmusa, idegengyűlölete és ultranacionalizmusa mellett ádáz harcot vív a feministák ellen, és kiemelt célja a fenn említett, 2004-es „gendererőszak” elleni törvény megsemmisítése. Olyannyira, hogy ezt, és más, a társadalmi nemmel kapcsolatos normaszövegek felfüggesztését szabta meg kezdetben a jobboldali koalíció támogatásának feltételeként.

Santiago Abascal 2013-ban alapított pártja máris sikerként könyvelheti el, hogy léket vert az eddig uralkodó konszenzusba a nők elleni erőszak kérdésében. Az úttörőnek tekinthető, 2004-es törvény ugyanis – bár nem szorította vissza nagymértékben pl. a halálos áldozatok számát, és nyilván továbbgondolásra szorul, de sok területen hozott előrelépést, és eddig minden párt felsorakozott mellette.

Abascalék célja, hogy a nők elleni erőszak speciális szabályozását valamiképp beolvasszák az egyébként szintén külön törvényben szankcionált háztartási vagy családon belüli erőszak kategóriájába, amelynek férfiak is lehetnek áldozatai. Azaz elfedjék, eltüntessék a közpolitikákból azt az elvi megfontolást, amely a strukturális, nemek közti egyenlőtlenségből vezeti le a nők elleni erőszak különféle formáit.

A jelenleg épp vezető pozícióját kockáztató Néppárt (Partido Popular, PP) jobbszélre húzó vezetője, Pablo Casado már igyekszik kerülni pl. az általánosan használt, magyarra macsó vagy szexista erőszakként fordítható (violencia machista) kifejezést, és más motívumokat is átvesz a „genderideológia” elleni harcból.

A trió harmadik tagja, az elvileg liberális-jobbközép Ciudadanos (C’s), Macron szövetségese pedig nemcsak belement a szélsőjobbal létrejött összefogásba, hanem már jelezte is, hogy az eddigi „mérleg nyelve” pozíció helyett többé nem kívánja támogatni a szocialistákat.

Santiago Abascal, Pablo Casado és Albert Rivera; kép forrása: eldiario.es.

Mindez, a jobboldali formációk közvélemény-kutatásokban jósolt előnyével azt vetíti előre, hogy a Vox és Abascalék vesszőparipái – a már említettek mellett az abortusz korlátozása, a „szülői elidegenítés szindróma” (PAS) propagálása, a homofóbia, a feminizmus társadalmi elfogadottságának aláásása a „dzsenderdzsihád”, a feminista szupremácia elleni szlogenekkel egyetemben polgárjogot nyerhet, és érdemben befolyásolhatja a közpolitikákat.

Azaz a retorikán túl a források elosztását, a prioritásokat, sőt: a Vox – amely egyébként magánvádló a katalán függetlenségpárti politikusok most folyó perében – legutóbb azt kezdeményezte Andalúziában, hogy listázzák mindazokat, akik köztisztviselőként – szociális munkásként, szakértőként, pszichológusként stb. – bekapcsolódnak a gendererőszak elleni lépésekbe. A párt ugyanis szeretné feltérképezni „ideológiai hátterüket”, és ha szükséges, tisztogatásokat javasolna.

Az andalúz vezetés ezt a kérést sem teljesítette, de nyilvánvaló, hogy akárcsak a fenti témák, úgy a „feminácik” elleni fellépés, azaz a feminista értékek hiteltelenítése is fontos szerepet kaphat az egymással versenyző, de egyelőre együttműködést tervező pártok kampányában. A Hallasd a hangod üzenetei ezúttal jóval termékenyebb talajra hullhatnak, mint két évvel ezelőtt.

Olvass tovább!