Tavaly novemberben épp javában tartott a kafetéria-botrány, és előkerült a rabszolgatörvény is, arról viszont sokkal kevesebb szó esett, hogy ugyanebben az időszakban Gulyás Gergely is az Országgyűlés elé terjesztett egy javaslatot, ami a központi hivatalok tisztviselőinek életét érinti igencsak hátrányosan. Mától „kormányzati szolgálati jogviszonyba” kerül a Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóság, a Magyar Államkincstár, a minisztériumok és háttérintézményeik, a kormányhivatalok és járási hivatalok minden tisztségviselője.

A ma életbe lépő módosítás után nem túlzás azt mondani, ez lesz a kormánytisztviselők rabszolgatörvénye:

A központi hivatali dolgozók szabadnapjainak számát 25-ről 20-ra csökkentették, a további szabadnapok számát már nem a munkában töltött idő, hanem a munkavállalók által betöltött pozíció határozza meg, a pozíciókhoz tartozó címeket pedig elveszik (pl. nem lesz többé közigazgatási tanácsadói cím). Az ebédidejük immáron nem számít bele a munkaidejükbe, kafetériát már nem kapnak,

de ami ezek után mégis a legdurvább: innentől úgy rendelhető el számukra a napi 12 órás munkaidő, hogy a túlórákért nem kapnak fizetséget.

A Népszava információi szerint elég nagy a fejetlenség, mivel az új jogszabály úgy lépett hatályba, hogy a mögötte beígért 38 végrehajtási rendeletből csupán egy, a tavalyi szabadságok megváltásáról szóló készült el.

De nemcsak a beosztottak hányódnak kétségek között. A hivatali vezetők is csak most kapnak tájékoztatást arról, mit is mondjanak a munkavállalóknak. A lap úgy tudja,

a hivatalokban körlevelekben írják meg az igazgatóknak, mit válaszoljanak a kérdésekre.

A januárra és februárra is járó megemelt munkabér különbözetét például csak azoknak fizetik majd ki áprilisban, akik elfogadják az kinevezésüket és maradnak az eddigi munkahelyükön.

A felkészületlenséget jól mutatja egyébként, hogy az új kinevezést (kormányzati szolgálati jogviszony) március 15-ig kell aláírnia a munkavállalóknak, de a kinevezéssel járó (elméletileg) emelt bérek már 5-én megérkeznek, így ha valaki a kinevezés átvétele után rendelkezésére álló 5 napban úgy dönt, hogy nem írja alá, hanem távozik, egyelőre nem tudni, vissza kell-e fizetnie a különbözetet – az ezt szabályozó kormányrendelet ugyanis (többek közt) még el sem készült.

A Népszava úgy tudja, a tisztviselők tömege várja a március 5-ei bérpapírját úgy, hogy ha azon nem szerepel a beígért 30 százalékos béremelésnek, nem írja alá az új kinevezést.