A kutatóintézeti hálózat és a vagyon a Magyar Tudományos Akadémiánál kell, hogy maradjon, amíg pedig ez nem történik meg, folytatódik a bojkott. Így döntött mai, órákon át tartó ülésén az MTA elnöksége Palkovics László innovációs- és technológiai miniszterrel folytatott tárgyalások után.
Az MTA közleménye szerint a Lovász László elnök által Palkovics Lászlónak megküldött, „Javaslat a Kormány és az MTA megállapodására az akadémiai kutatóintézet-hálózat irányítási struktúrájának átalakítására” munkacímű anyagot az elnökség továbbra is kizárólagos tárgyalási alapnak tekinti.
Szilágyi Emese, az akadémiai dolgozók szóvivője a döntéssel kapcsolatban a Mércének elmondta, Palkovics az elmúlt hetekben kitolta a minisztériumhoz a finanszírozásért való pályázás határidejét március 5-re,
az MTA húszfős elnöksége azonban ma, a korábbinál nagyobb szavazati arányban úgy döntött, fenntartják korábbi döntésüket, és nem pályáznak az új rendszerben, ha sarokfeltételeik nem teljesülnek. Hangsúlyozták azt is, minden további miniszteri javaslatról szeretnének írásos tájékoztatást kapni Palkovicstól, ez ugyanis eddig még nem történt meg.
Ezzel összhangban most az elnökség felhatalmazta a vezetést a további tárgyalásokra az akadémiai kutatóhálózat irányítási rendszerének esetleges reformjáról. A kormánnyal való bármilyen megegyezéshez azonban nagyon szigorú feltételeket szabtak. Ezek pedig:
- a kutatóintézet-hálózat az MTA égisze alatt marad;
- a kutatóintézet-hálózatot irányító testület(ek)ben a tudományos közösség jelentős többséggel rendelkezik;
- a szakmai minőség további biztosítása érdekében meghatározott időközönként történjen nemzetközi szakértők bevonásával végzett átvilágítás.
A pályázatok beadásán kívül az elnökség egyhangúlag nemet mondott az alapfinanszírozás vagyonkezelő alapítványokkal való kiváltására. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak ezt az ötletét az Akadémiai Dolgozók Fóruma korábban már élesen elutasította, ehhez most az MTA hivatalos vezetése is csatlakozott.
Mivel a március 5-i határidőig az elnökség már nem ül össze, ezért immár Lovász Lászlónak, az MTA elnökének lenne csak jogköre arra, hogy ezeket a pályázatokat saját hatáskörben benyújtsa. Az azonban felettébb szokatlan lenne, ha ezt az elnökségi döntés ellenére is megtenné.
Az elmúlt napokban a tárgyalásokon „előrelépésről” és esetleges közeledésről szóltak a hírek, miután Palkovics László először ismertette az akadémiai dolgozókkal az alapfinanszírozás „Corvinus-modellhez” eléggé hasonló kiváltását egy új tulajdonjogi formával, a vagyonkezelői alapítvánnyal.
Ezzel kapcsolatban az MTA kutatóhálózatának összes munkatársát képviselő, nemrégiben megalakult Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) tegnap a honlapján közölte az egyes kutatóintézeteken belüli szavazás eredményét, amelyen a kutatók arról a kérdésről döntöttek, támogatnák-e Palkovics László tervét, amely során egy „vagyonkezelő alapba” folyósítaná a jövőben az eddig a költségvetésben az MTA-nak közvetlenül kiutalt alapfinanszírozási forrásokat.
A feltett, pontos kérdés úgy hangzott:
Támogatja-e ön, hogy az MTA kutatóhálózata a jövőben is az MTA-hoz – ne pedig egy vagyonkezelői alapítványhoz – tartozzon?
A szavazáson az MTA számbavett kutatóintézeteinek és kutatóhelyeinek 4299 dolgozója közül 2133 (49%) vett részt,
közülük 93% mondta azt, támogatja a kutatóhálózat MTA-nál maradását, 4% nem támogatta, további 3% pedig tartózkodott.
A szavazással kapcsolatban különösen szembeszökő, hogy a legnagyobb (és jó részben a Palkovics-terv által leginkább veszélyeztetett) MTA kutatóközpontok (Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Bölcsészettudományi Kutatóközpont) körében a részvételi arány 70-80 %-kos volt, de a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársainak 61%-ka is szavazott.
Az ADF tagjai, különböző akadémiai kutatóintézetekben dolgozó szaktudósok, korábban az MTA honlapján is közzétett videóban számoltak be arról, miért tartják a magyar tudományos és kulturális élet gyakorlati kivégzésének azt, amit a magyar kormány az MTA alapfinanszírozásával tervez.
