2019. január 6-án lépett életbe a VII. kerület rendelete Erzsébetváros építési szabályzatáról, amelyben a kerület 2 millió forint + ÁFA parkolóhely megváltási díjat (50 megkezdett négyzetméterenként) ír elő azok számára, aki rövidtávú szálláshely-szolgáltatási engedélyt szeretne kiváltani.

Az Airbnb típusú szálláskiadás további bővülésének korlátozását nem csupán Erzsébetváros akarja elérni.

A VI. kerület 2018-tól parkolóhely megváltáshoz (1,5 millió forint szobánként) köti az engedélyek kiadását, a VIII. kerület egy ideje már társasházi jóváhagyást kér új szolgáltatás engedélyezéshez, illetve ugyancsak Józsefvárosban 2019-től emelt összegű építményadót szednek az Airbnb típusú szálláshelyet kiadóktól. Ez utóbbi inkább az Airbnb bevételek önkormányzati dézsmájának tekinthető, mintsem igazi bővülési korlátnak, de az, hogy korábban a VI. és most a VII. kerület (részlegesen a VIII. kerület is) megálljt parancsolt az Airbnb terjedésének, mindenképpen figyelemreméltó.

Az Airbnb típusú szálláshelykiadás számos (elsősorban gazdasági) előnye mellett számos hátrányt, negatív hatást is okoz, amit többnyire nem a kiadó érzékel, hanem a környezet szenved el.

Az Airbnb hasznosítás miatti hosszú távú bérleti piacról hiányzó lakások okozta bérleti díj emelkedést az albérletekben élők, a fokozott zaj és egyéb szennyezést a közvetlen szomszédság, az Airbnb piac bővülésének negatív hatását a szállodai vendégforgalomra a szállodák és egyéb szálláshelyek.

A rövid távú szálláshely-szolgáltatás piaca az elmúlt évek alatt látványos robbanást produkált.

A szállásférőhelyek száma 2014 és 2017 között két és félszeresére növekedett, Pesten gyakorlatilag elérte a szállodai férőhelyek számát. ^[1] Kihasználtságban és a vendégéjszakák számában ugyan még mindig a szállodák a jobbak, de ha a következő ábra azt jelzi, hogy nem alaptalan a szállodák félelme: az Airbnb térnyerése megállíthatatlannak látszik. A 2018-ban publikált közgazdasági kutatás adatai szerint a rövidtávú szálláskiadás részesedése a szálláshelyek piacán 2017 végére már meghaladta a 30%-kot (2014 végén még csak 13,7% volt).

A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy az érintett európai városok előbb-utóbb – az említett negatív hatások miatt – korlátozzák az Airbnb működését. Vajon a mostani, VII. kerületi „Airbnb stop” egy általános korlátozás előjele lenne?

Vége Budapesten az Airbnb korlátlan növekedésének, véget ér az aranykor?

Nehéz erre a kérdésre válaszolni, mert bonyolult és egyedi „játszmák” folynak Airbnb ügyben kerületenként. Az Airbnb típusú szálláskiadást illetően nincs sem központi kormányzati szabályozás, sem fővárosi szintű jogszabály. A kerületi önkormányzatok (képviselőtestületek) számára nagyjából azon múlik, hogy mit kezdenek az Airbnb-vel, hogy náluk jelentkezik-e és ha igen, akkor milyen intenzitással a „probléma”.

Az önkormányzatok ráadásul nem csak ellentétes gazdasági érdekek kereszttüzében érezhetik magukat (kiadók versus szállodák), de politikailag is kényes helyzetben vannak. Különösen választási évben nem mindegy, hogy mennyi szavazatot hoz vagy visz egy esetlegesen szigorúbb szabályozás – többen vannak-e, akiket zavar, vagy többen, akik hasznot húznak belőle a kerületben?

A jelenlegi szabályozások, különösen a friss hetedik kerületi parkolóhely megváltást előíró, a helyi hatalom gazdasági és politikai érdekek közötti egyensúlyozását mutatják: a már kiadott engedélyeket nem érinti az új szabály, vagyis a most Airbnb-ből hasznot húzóknak nem fáj az új szabály, de egy erős gesztus azok felé, akiket zavar a szolgáltatás gyors terjedése.

A már szolgáltatók érdekei nem sérülnek, és közben az elégedetlenkedők (a szállodákkal egyetemben) is kiszolgálva érezhetik magukat.

Személyes meggyőződésem, hogy az Airbnb típusú szálláshely-szolgáltatás piacát alapvetően nem kerületi, hanem fővárosi szinten kellene ^[2] szabályozni. A szükséges fővárosi szabályozás egy általános jóléti elemzést követően kell megalkotni, amely feltárja az összes érintett szereplő hasznait és költségeit, majd mer ezek között hangsúlyokat kijelölni.

A második tagmondat fontossága megkerülhetetlen. A közpolitikai elemzés ugyanis önmagában nem határozza meg a szabályozás irányát. Nem adódnak egyszerűen össze a pluszok és a mínuszok – tegyük hozzá, hogy sok hatást eleve nehéz számszerűsíteni (pl. lakókörnyezetben élők által viselt költségek).

A közpolitikai elemzés után kell a határozott politikai állásfoglalás (politikai szint), arról, hogy a szabályozó hatalom számára kinek az érdekei fontosabbak. A jelen – nincs a működést korlátozó központi szabályozás –, a döntéshozók (Fidesz-KDNP) gazdasági előnyök melletti elkötelezettségét mutatja. A helyi, további növekedést gátló szabályok, a „túlzsúfolttá” váló (turizmus) belső kerületek válasza a növekvő lakossági elégedetlenségre.

A jobboldal a profitra figyel elsősorban, a zöldek a környezeti hatásokra, a baloldal a szociális következményekre. Ha a fővárosnak baloldali vezetése lesz a jövőben, annak vállalnia kell baloldaliságát az Airbnb szabályozása és hasonló, látszólag semleges közpolitikai ügyekben is képesnek kell lennie baloldali, azaz a szociális szempontokat, a szociális igazságosságot hangsúlyozó döntéseket hozni.

A létező baloldal számára ez nem feltétlenül egyértelmű és nem feltétlenül egyszerű, de nem is reménytelen. Az Airbnb szolgáltatások mennyiségi csökkentésére, az Airbnb erős korlátozó szabályozására vannak jó baloldali, azaz a szociális következményekkel érvelő, külföldi példák, amikből tanulni lehet.

Ezek után, ha valaki, aki pozitívan érintett Airbnb fronton úgy véli, hogy számára a baloldali/zöld többségű fővárosi közgyűlés, baloldali/zöld polgármester a negatív forgatókönyv és ezért érdemes a jelen status quo fennmaradását támogatni, annak azért had hívjam fel a figyelmet a jelen rendszer egy igen jellegzetes sajátosságára. A jelen budapesti (hazai) szabályozási/szabályozatlansági rendszer nem egyszerűen a piacot és a profitszerzést támogató konzervatív/liberális értékalapú kormányzás eredménye, hanem annak egy különös változatának, a felhalmozó állam liberális konzervativizmusa magyar alesetének, a NER-nek a terméke.

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében pedig az a főszabály, hogy addig nyerhetsz csupán, addig termelhetsz magadnak profitot, amíg a létrehozás alatt álló (folyamatos jelen idő) nemzeti tőke (értsd a Fidesz-KDNP elit és klientúrája) érdekeivel nem kerülsz szembe. Magyarul,

ha valaki azt hiszi, hogy a Fidesz-KDNP igazából soha nem fogja korlátozni az Airbnb működését, az jobban teszi, ha erősen figyel a megfelelő gazdasági érdekcsoport szállodaipari tulajdonszerzéseire.

Ha a NER személyi körének profitérdekei úgy kívánják, akkor egy nap alatt fogják beszántani, lelkiismeret-furdalás nélkül az Airbnb-t, ahogy tették a játékautomatákkal, a lakástakarékokkal, stb. Szóval csak óvatosan, a NER sok minden, de alig valakik számára kiszámítható és biztonságos.