Tavaly nyáron röppent fel a hír, hogy idén januártól elvennék a rendőrök túlórapénzét, miután csak 2018 első fél évében (leginkább a választási időszak pártrendezvényeinek, demonstrációinak biztosítása miatt) 8,5 milliárd forint túlórapénz került kifizetésre, ami kb. 200 millióval több, mint a többi fegyveres szerv (katasztrófavédelem, honvédség, büntetés-végrehajtás, TEK, nemzetvédelem) túlórapénze együttvéve – a decemberi tüntetéshullám miatt vállalt túlórákról nem is beszélve.

Emellett a határvédelem is nyeli a pénzt, erre a feladatra ráadásul nem csak a budapesti készenléti rendőröket, hanem más megyékből is küldenek ki járőröket, bűnügyi munkatársakat, akiknek emiatt felhalmozódik a határidős papírmunkájuk.

A kormány még 2015-ben fogadott el egy törvényt, melynek értelmében ideiglenesen, 2018 december 31-ig dönthetik el a rendvédelmi szervek foglalkoztatottjai, hogy a túlmunkát szabadidővel vagy kifizetéssel szeretnék megváltani (pedig a testületben az évi 500-600-700 órás túlóramennyiség sem volt ritka.)

A Belügyminisztérium elképzelése szerint 2015 és 2019 között annyira megemelték volna a hivatásos állomány illetményét, hogy nem kellett volna túlórákat vállalniuk csak azért, hogy meg tudjanak élni, ez azonban nem történt meg.

Emiatt óriási feszültség alakult ki az állományban, félő volt, hogy drasztikus leszerelési hullám következhet be a túlórapénzek eltörlésével. Néhány hete maguk a rendőrök kezdtek figyelemfelkeltő akcióba a Facebookon, melynek keretein belül megosztották, mennyit keresnek, és ehhez hány év tapasztalat, milyen titulus és mennyi túlóra szükséges. Rengetegen számoltak be arról, hogy túlórák nélkül meg se tudnának élni a fizetésükből. Egy járőr például nettó 120-150 ezer forintot keres, ezt a bért növeli csaknem duplájára a túlórapénz, ami nélkül sok fiatalnak nem éri majd meg például napokat a határon szolgálni.

Ezt a veszélyt minden bizonnyal a kormány is felismerte, a törvényt végül az utolsó pillanatban, 2018 decemberében módosították, így további négy évre, 2022. december 31.-ig meghosszabbították a túlszolgálat pénzbeni megváltását.

A túlórákra költött pénz csökkentése azonban továbbra is szándákában áll a kormánynak.

Korábban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében már meg is történtek az első lépések a rendőri túlórák minimalizálása érdekében: ugyan a törvény szerint a rendőrök egyéni döntési körébe tartozna, hogy a túlórapénzt vagy a pihenőidőt kérik-e a túlóráikért cserébe, a megyei rendőrfőkapitány nyomására 2015. októberétől pénzzel nem (vagy csak nagyon kis részben), csak szabadidővel lehetett megváltani a túlórákat. Ennek köszönhetően 2016-ban 55 880 óra túlórából csak 7224-et váltottak meg pénzben, ami azt jelenti, hogy abban az évben 190,6 millió forinttól túlórapénztől fosztották meg a szabolcsi rendőröket. (emiatt az elkeseredett szabolcsi rendőrök levélben fordultak az országos rendőrfőkapitányhoz).

A 24.hu forrásai szerint a közeljövőben hasonló mintát követnek más megyékben is, vagyis megtartják, de a lehető legalacsonyabb szintre szorítják vissza a fizetett túlórák arányát.

Előre megszabják majd, hogy egy-egy megyei, városi kapitányság mekkora túlszolgálati kerettel gazdálkodhat, amivel az egy főre jutó túlórakeretet is maximálják. A lap információi szerint a rendőri vezetőket is érdekeltté teszik abban, hogy minél kevesebb kifizetendő túlóra keletkezzen.

Az alacsony fizetés azonban továbbra sem segít a leszerelés megállításában, és a fiataloknak sem teszi vonzóbbá a rendőri hivatást. Bár az Országos Rendőr-főkapitányság tagadja, a 24.hu forrásai szerint nagyon magas a leszerelések száma. Ez azonban egy ördögi körbe zárja a rendőröket: a beosztásokban teljesíteni kell az elvárt szolgálatokat, de ezt a sima szolgálatokkal egyre kevésbé tudják megoldani, így megint egyre több túlóra keletkezik.