Több ezer visszajelzés érkezett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésére, amellyel a tanárok sztrájkhajlandóságát szeretnék feltérképezni – írja a Népszava. A lapnak Szűcs Tamás elnök úgy nyilatkozott: az eddigi válaszadók mintegy 80 százaléka támogatja a munkabeszüntetést.

A pedagógusok utoljára nem is olyan rég, 2016-ban sztrájkoltak, közvetlenül azután, hogy a Tanítanék Mozgalom március 30-án polgári engedetlenségi akciót tartott, a PDSZ április 15-én kétórás figyelmeztető sztrájkot, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) április 20-án egész napos sztrájkot tartott.

Az akkori felbuzdulás utóélete nem volt túl biztató: a kockásinges megmozdulásoknak ugyanis voltak konkrét retorziói, igazgatókat távolítottak el székeikből (igaz, nem kifejezetten erre hivatkozva, de a helyükre mégis lojálisabb vezetőket kinevezve), a tankerületek fórumokkal próbálták blokkolni a tiltakozások idején a pedagógusokat, és volt olyan, aki csak hónapokkal később vette észre, hogy a TB-jét a sztrájk idejére felfüggesztették, és aztán nem állították vissza eredeti állapotába.

Innen nézve talán jogos a kérdés: a sztrájkot most újra, nagy erőkkel és elszántsággal belengető PDSZ mennyire van felkészülve a hasonló esetekre?

Szűcs Tamás a Mércének azt nyilatkozta: elsősorban a városi, nagyvárosi intézményekben magasabb felmérésük szerint a sztrájkhajlandóság, és ami számukra is meglepő volt, az az, hogy nincs nagy különbség a között, hogy valaki csak egy figyelmeztető sztrájkban, egész napos, vagy akár többnapos sztrájkban is hajlandó-e részt venni. Korábbi tapasztalataik nem ezt mutatták, a PDSZ elnöke szerint azonban ebből is látszik, hogy aki hajlandó a tiltakozásra, az valóban elszánt, és akár a végsőkig is elmenne, hogy a helyzeten nyomásgyakorlással próbáljon javítani.

Hogy a felmérés alapján elégnek találja-e a szakszervezet a sztrájkolni akarók számát, arra Szűcs Tamás úgy felelt:

„Ez nem csak számok kérdése, hanem elvi kérdés is.”

A PDSZ elnöke szerint ugyanis nem nagyon van más esélyük a körülmények javítására, a Fidesz nem partner a tárgyalásokban, és a költségvetésből is látszik, hogy például érezhető béremelésre nincs kilátás, miközben a szakma rohamosan öregszik el, így kizárólag a nyomásgyakorlásban, a sztrájkban lehet már csak bízni.

„Ezzel az eszközzel élnünk kell” – nyilatkozta Szűcs a Mércének.

Ettől függetlenül az elnök is úgy látja, hogy ha a 2016-os sztrájkok idején volt vesztenivalójuk a pedagógusoknak, akkor jelenleg még inkább ez a helyzet. Akkor ugyanis a tankerületek szorongatták az intézményeket és a pedagógusokat, mára azonban ez még inkább igaz, mivel még központosítottabb a rendszer.

Korábban ilyesmire nem volt példa, hiszen amíg az önkormányzatok voltak az intézményfenntartók, addig legalább nem végletesen a kormány akarata felé lejtett a pálya, hiszen az iskolák nem az államtól függtek. Mára azonban totálissá vált a centralizáció, és mivel a tankerületek sem akarják azt, hogy pont náluk legyen érezhető a tiltakozás, ezért minden bizonnyal igyekeznek majd saját hatáskörükben megfélemlíteni az iskolák dolgozóit.

Szűcs Tamás a Mércének azt is elmondta: hasonló nyomásgyakorlással találkoztak már az utóbbi időben, amikor a PDSZ egyes intézményekben próbált tagokat toborozni, és ez a fajta túlbuzgó öncenzúra érezhetően túlteng a tankerületekben.

„Épp ezért kell egyfajta bátorság, ha változtatni akarunk, már nem elég a dohányzó sarokban beszélni, tettekre van szükség” – magyarázta a PDSZ elnöke.

A kilátásokról az elnök annyit mondott: a PDSZ mindent megtesz azért, hogy a sztrájkolni akaró pedagógusoknak lehetőséget biztosítson a nyomásgyakorlásra, ennek érdekében a következő időszakban a tankerületekkel és a képzési centrumokkal is megkezdik az egyeztetéseket.

Emellett a PDSZ egyeztet a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetével (MKKSZ) is, méghozzá arról, hogy csatlakozzanak-e a sztrájkbizottsághoz. Erre Szűcs Tamás szerint nagyobb az esély, mint arra, hogy a Szakszervezetek Együttműködési Fórumán (SZEF) belül megalakult közszolgálati sztrájkbizottsághoz csatlakoznak, az MKKSZ és a PDSZ sztrájkkövetelései ugyanis jobban összeegyeztethetőek.

Az már biztos, hogy az MKKSZ március 14-én országos közszolgálati sztrájkot szervez, ezt a sztrájkot pedig egészen biztos Szűcs Tamás szerint, hogy a PDSZ akciókkal akarja majd erősíteni. Hogy ez egy szolidaritási sztrájk lesz-e, vagy demonstráció, netán valamilyen más megmozdulás, az az elkövetkező napokban derül majd ki.

A PDSZ-nek is meg kell ugyanis állapodnia a kormány képviselőivel az elégséges szolgáltatásokról, hogy sztrájkot szervezhessenek.

A Pedagógusok Szakszervezete egyelőre nem reagált a sztrájkhajlandóság kérdésére, azt azonban már korábban jelezték, hogy egyelőre a kormánnyal való tárgyalásokban hisznek, ha ez a továbbiakban is így marad, Szűcs Tamás szerint nem nagyon tudnak majd együttműködni, a PDSZ ugyanis már nem hisz abban (elnézve az elmúlt évek oktatási kormányzását), hogy ezzel a módszerrel lehet még eredményeket elérni.