Marad eddigi pozíciójában a következő négy évben a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke és alelnöke is – írja közleményében a konföderáció.

Csütörtökön tisztújító kongresszust tartott a Magyar Szakszervezeti Szövetség, ahol arról döntöttek, hogy ki fogja vezetni a szervezetet az elkövetkező négy évben,

az érdekképviseletek küldöttei pedig az eddigi elnöknek, a januári országos demonstrációt is meghirdető Kordás Lászlónak szavaztak bizalmat.

Az alelnök szintén a posztot eddig is betöltő Székely Tamás, a vegyipari szakszervezeti szövetség elnöke lett. Mindketten második ciklusukat kezdik meg 2015-ben kezdődő, első turnusuk után.

Az elnöki posztra Székely Tamás is pályázott, aki viszont a kongresszuson váratlanul bejelentette, hogy visszalép, és csak alelnökjelöltként kívánja megmérettetni magát. Rajtuk kívül Herczeg Mária, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nő Tagozatának vezetője indult elnöknek.

A kilencven küldött közül az eddigi elnökre 55-en, a megmaradt egyetlen kihívójára pedig 33-an szavaztak, s volt két érvénytelen voks is.

A MASZSZ közlemény szerint Kordás a küldöttek előtt úgy nyilatkozott, az utóbbi hónapok eseményei is azt igazolják, hogy jó úton járnak, s megváltoztathatják az érdekképviseletekről az egyesekben kialakult kedvezőtlen képet. Erősebbek és harcosabban, mint azt egyesek vélik – fogalmazott –, s még dinamikusabb, határozottabb fellépést ígért a munkavállalók érdekeinek képviseletében.

Valamivel szorosabb eredmény született az alelnökjelöltek között: a leadott 88 szavazatból 45-öt Székely, 33-at Karácsony Szilárd szervezetfejlesztési szakértő, szakszervezeti aktivista kapta. Ebben a körben volt tíz érvénytelen voks is. Megválasztották ugyanakkor a felügyelőbizottság elnökét is tagjait, valamint a 18 elnökségi tagot.

A három jelölt között az Új Egyenlőség stúdiójában került sor  az egyetlen nyilvános vitára a múlt héten. Akkor mindhárman úgy jellemezték a rabszolgatörvény elleni tüntetések, és a munakavállalói érdekképviseletek fókuszba kerülése nyomán kialakult helyzetet, amely alkalmatlan (jogi és támogatottságbeli okok miatt) országos sztrájk meghirdetésére. Abban is szinte konszenzus alakult ki a jelöltek között, hogy „nincs szociáldemokrata párt Magyarországon”, ezért nem vetődhet fel a szorosabb együttműködés kérdése. Élesebb véleménykülönbség a szakszervezeti oktatás kérdése és főképpen annak helyzete kapcsán bontakozott ki a jelöltek között.